Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-20
24 Szilágyi Zsolt a normalitás állapot ának nevezte, hogy ha az autonómia jobbítja az emberek életét, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. Magyarázatában funkcionálisnak, illetve a modernizációs folyamat részének nevezte az önrendelkezés lehetőségét. „A legitimit ás adott, viszont az RMDSZ már nem képviseli az erdélyi magyar közösség legtöbb igényét. Az erdélyi magyar rendszerváltás esélye egyenlő az autonómia – törekvések megvalósulásával.” Szükséges a magyarmagyar párbeszéd itt Erdélyben, illetve a románmagyar h atékony kommunikáció – összegezte Szilágyi Zsolt. vissza Erdélyi drámahősök - Pluralizmus: az erdélyi magyar politika mítosza vagy a közképviselet reformja? Transindex.ro [19.7.2007] Tőkést az RMDSZ madárijesztőként has ználta a többséggel folytatott alkukban, az erdélyi szavazók zöme a politikából éppen kiszorított jelöltet karolja fel. Hogy néz ki ma az erdélyi magyar politikai mezőny, lehete egyáltalán politikai pluralizmusról beszélni a romániai magyar politikában, milyen esélyekkel valósulhat meg ez a közeljövőben, illetve milyen perspektívát nyújtanak az őszi EPválasztások ebben a tekintetben? – ezek voltak azok a kérdések, melyekre Bakk Miklós egyetemi oktató és politológus, Bíró Béla újságíró, drámaelméleti s zakértő, Orbán Balázs politológus, Szász A. Zoltán egyetemi tanár és politológus keresték a válaszokat a 18. Tusványosi Szabadegyetem, „Az erdélyi magyar politikai pluralizmus lehetőségei és korlátai” című előadása keretében. Szász szerint aki nyomon köv ette az elmúlt időszak erdélyi magyar politikai eseményeit, illetve elolvasott a pluralizmus témakörében íródott néhány tanulmányt, úgy érezhette, az utóbbi időszakban az oszd meg és uralkodj logika alapján az RMDSZ oligarchizálódása ment végbe. Bár az RMD SZ mellett létrejött több szervezetre – mint például az SZNTre, EMNTre is rányomták az ellenpárt bélyeget, mégsem lehet ellenzéki pártokról beszélni az erdélyi magyar politikai mezőnyben. Elsősorban azért, mert ez a két szervezet a kisebbségi érdekeket nem az RMDSZ ellenében, hanem deklarált céljai alapján a magyar párt alternatívájaként képviseli, és nem politikai pártként. Másrészt a 2004ben létrejött MPSZ elcsúszta az akkori parlamenti választásokat, a szervezetet mind a mai napig nem sikerült pártk ént bejegyeztetni. Jóllehet az erdélyi magyar politikában rendszerváltás után meghirdették a politikai pluralizmust, az utóbbi években az RMDSZ az erdélyi magyarság hegemón szervezeteként működött – fejtegette Szász. Tőkés RMDSZből való kiválása/kiszo rítása kapcsán Szász elmondta: bár a ’90es évek első felében Markó Béla és Tőkés László több alkalommal ebédlőasztalnál tárgyalt, ma a két fél nemhogy az ebédlőasztalhoz nem ül le egymással, de még tárgyalóasztalhoz sem. Szász szerint az erdélyi magyars ág dezintegrációs folyamatát vissza kellene fordítani. Az erdélyi magyar politika főszereplője - az RMDSZ - eredményességét érintve a politológus megállapította, be kell látni azt, hogy nem csak bizonyos célok, hanem jól felfogott érdekek mentén is cseleke dhet egy politikai szervezet, az RMDSZ pedig pontosan ezt tette kormányzati szerepvállalásával. A kisebbségjogi célok tekintetében az erdélyi magyar politikán belül a felek között egyetértés van; amiben nézetek ütköznek, azok maguk az eszközök – vette át a szót Orbán Balázs politológus. Az RMDSZ különböző jogi és adminisztratív eszközökkel politikai monopóliumot tartott fent az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Alapvetően az erdélyi egypártrendszer status quojának fenntartásában volt érdekelt , nem kísérelte meg sem a kisebbségi szervezetek bejutását korlátozó 5 százalékos parlamenti küszöböt, de a diszkriminatív párttörvényt sem módosítani – vélte a szakértő. Ezt a politikai monopóliumot az „egységben az erő” üzenettel sikerült elérnie – tette hozzá Orbán.
