Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-20
25 Az RMDSZ, mint az erdélyi magyar politika domináns szereplője, a többségi társadalommal szembeni eredményesség okán tartja fent monopóliumát. Ha a pluralizmus az erdélyi magyar politikán belül nem intézményesül, beindul a romániai magyar tá rsadalom dezintegrációs folyamata – szögezte le a Pro Societas Egyesület képviselője. Bíró Béla szerint az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának akadályoztatásáért egyaránt felelős Tőkés László és az RMDSZ. Ezért méltán hasonlíthatóak a mos tani erdélyi politikai erőviszonyok Szophoklész Antigoné c. drámájához. Mindkét fél – vagyis Markó és Tőkés – különböző politikai értékrendet képvisel – ilyen szempontból pedig ugyanúgy viselkednek, mint a dráma karakterei, akik végül blepusztulnak a min dvégig következetesen, végsőkig képviselt ellentétes törekvéseikbe. Markó és Tőkés elutasító attitűdjükkel a drámahősökhöz hasonlóan tragikus bukásra számíthatnak, ha továbbra is meg akarják fosztani egymást a képviselet jogától és kizárólagos szereplőkk ént akarnak majd működni az erdélyi politikai szférában – elemzett a drámaelmélet szakértője. Hogy ez a törekvés a két szereplő szándékai szempontjából mennyire kontraproduktív, azt legjobban az igazolja, hogy abban a pillanatban, hogy Tőkés nem ismerte el az RMDSZt az erdélyi magyarság legitim képviselőjeként, a romániai magyar szavazópolgárok a magyar párt mellé álltak. Jelenleg ugyanazon oknál fogva támogatják Tőkés EPjelöltségét, minthogy az RMDSZ megpróbálta kiszorítani a politikai szférából a püspökpolitikust – magyarázta Bíró. A görög dráma demokráciaelméleti tanulsága, hogy a tragikus hősők bukása során a nézők rájönnek, hogy nekik nem úgy kell cselekedniük, mint a színpadon álló tragikus sorsú szereplők. A romániai magyar politika nézői számára is tanulság lehet a MarkóTőkés ellentét, még akkor is, ha Tőkés románokkal szembeni elutasító magatartásában és Markó románmagyar együttműködésben bízó alapállásának ugyanúgy megvan a létjogosultsága – vélekedett Bíró. Létezett egy töréspont az RMDSZ kisebbségi jogérvényesítésében – szögezte le az előadó – ez akkor volt, amikor a 2003as szatmári kongresszuson Tőkést kizárták a szövetségből és megpróbálták marginalizálni. Ettől a pillanattól nem tudott az RMDSZ semmiféle, kisebbségjogi szempontból jele ntős engedményt kivívni a többségtől. Korábban azért lehetett részben sikeres a jogérvényesítés, mert az RMDSZ Tőkést a román politikai partnerekkel szemben madárijesztőként alkalmazta: „ha velünk, akik egyébként mérsékeltek vagyunk, nem akartok kisebbsé gi kérdésekről tárgyalni, majd Tőkéssel kell tárgyalnotok ezekről, aki sokkal veszélyesebb nálunk” logika alapján – fejtette ki a meghívott. Bíró szerint nem kizárni, hanem integrálni kell, Brüsszelben pedig a maga nemében két szélsőséges fél/álláspont k iegyensúlyozhatná egymást, ezért az EPben helyet kell biztosítani Tőkésnek és az RMDSZ jelöltjeinek is. Ha Markó és Tőkés még egyszer elköveti azt a politikatörténeti hibát, hogy meg próbálják fosztani egymást a képviselettől, hullaként maradnak a színp adon – szemléltette a szakértő. Az előadó ugyanakkor megjegyzi: romániai magyar demokrácia Tőkés és Markó nélkül nincs, mindkettőnek el kell ismerni az eddigi érdemeit, mindkettőnek jól kijelölt helye van az erdélyi politikai színtéren. Bakk Miklós polit ológus szerint az RMDSZ a politikai prérin fenntartott egyeduralmának tartósságát és okait a rendszerváltásban kell keresni. Valószínűleg a posztkommunista elit képzeletvilága szülte a jelenlegi erdélyi magyar egypártrendszeren alapuló képviseletet. A rend szerváltás alatt eldőlt a romániai demokrácia számos fajsúlyos kérdése, mint például a romániai magyar képviselet mintája is, olyan fontos kérdések mellett mint a kormányzati forma kialakítása. Emellett létezett egy magától értetődő, diszkurzívvá nem tet t magyar kisebbségi jövőkép a rendszerváltás pillanatában – egyértelmű volt, hogy a magyarok megszabadultak a diktatúra élményétől, közös képviseletre van szükség, magyarul beszél mindenki, tehát egy érdekvédelmi szervezet látja majd el az érdekképviselete t.
