Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-20
23 magyarság igényli a területi önrendelkez ést. A téma nemzetközi elismertetése is rendkívül fontos az autonómia megvalósításához – mutatott rá Fodor. Populizmus, liberalizmus Daniel Barbu politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek két legfőbb akadá lyára mutatott rá. Szerinte a jelenlegi román társadalomban az akadályok egyike a populizmus, a másik pedig a liberalizmus. Mint mondta, a populizmus azért jelent csapdát, mert a nép élén álló karizmatikus vezető a centralizált államstruktúrát használja fe l hatalma erősítése érdekében. Így valamennyi, a decentralizációt, az önrendelkezést célzó törekvés veszélyesnek minősül a populista hatalom szemében. A liberalizmus alapelvei közé viszont egyetlen önrendelkezési forma, a személyi autonómia tartozik, így a területi önrendelkezést sem támogatja. Szerinte a székelyek önrendelkezési formáját a liberális államhatalom akkor fogadná el, ha azt valamilyen gazdasági érdekcsoport támogatná. „Például ha a székelyek turizmusfejlesztési szövetséget alakítanának” – ado tt ötletet a politológus. Sógor Csaba RMDSZes szenátor paródiával szemléltette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek történetét. Előadásában Sógor „fordított történetet” adott elő, amelyben Tőkés László áll az RMDSZ élén, a székelyföldi régió pedig – hatalmas gazdasági ereje által – a szórványmagyarság intézményeit támogatja. Funkcionális igények Orbán Balázs politológus előadásűban elhangzott, hogy az önrendelkezés kivívásának eszközei közé tartozik az autonómiaigény kinyilvánítása, az érdekek megfe lelő politikai képviselete, a többségi társadalomban a partnerek megtalálása, illetve az anyaország támogató viszonyulása. „Tisztáznunk kell, hogy az autonómiatörekvést normalitásnak vagy anormalitásnak tekintjük” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az Erdélyi M agyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Szerinte ennek a kérdésnek az eldöntésében a funkcionalitásból kell kiindulni. „Ha erdélyi magyarként az én életemben Bukarest több gondot okoz, mint amennyi problémát megold, akkor az autonómiatörekvést normálisnak ke ll tekintenünk, hiszen funkcionális igényt képvisel” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. Előadásában egyébként az EMNT alelnöke a megmaradáseltűnés kettősségének tükrében értelmezte az autonómiát. Mint mondta, az önrendelkezés az erdélyi magyar számára a megmar adás biztosítéka, az eltűnés fenyegetését azonban az asszimiláció, a kivándorlás egyaránt képviseli. vissza Tusványos, második nap - kérjenek a románok is autonómiát! Mediatica.ro 2007. július 19. „Nem arról kell beszélnün k, hogy mi az autonómia, miért van erre szükség, mert ezt már tudjuk. Azt kell megvizsgálnunk, miért nem voltak sikeresek az erdélyi autonómiatörekvések, és próbáljuk megjósolni azt, milyen alternatívák, eszközök állnak a rendelkezésünkre, hogy sikeresen folytassuk ezt a harcot.” Bakk Miklós moderátor kérése nyitotta a vitát, amelynek első felszólalója a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Fodor Imre volt, aki kifejtette, következetesen folytatják az autonómia igénylését, sőt, arra kérik a románokat, kérjenek ők is autonómiát. A Bukaresti Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója, Daniel Barbu előadásában azt fejtegette, hogy a romániai autonómiatörekvést két veszély fenyegeti: a populizmus és a liberalizmus. A populizmus viszonylag új jelenség Román iában, amely azonban az elmúlt 3 hónapban tankönyvi leírásnak megfelelően van jelen a román politikában. A populista politika a koncentrált államhatalomra támaszkodik, és elutasít minden visszafejlődési lehetőséget. Az autonómiatörekvés pedig ennek minősü l. A liberalizmus viszont a személyi elvű autonómiát támogatja csupán. Orbán Balázs politológus Szász Jenő megbízásából a Magyar Polgári Szövetség álláspontját ismertette. Elméleti összefoglalójában leszögezte, az autonómiatörekvések szempontjából két ko rszakot lehet elkülöníteni: az 19901996 közöttit, amikor az RMDSZ keretében bontakozott ez ki, és a 2003tól napjainkig terjedőt, amikor az RMDSZen kívüli törekvések jelentek meg. Ezeknek a sikersikertelenség kettőség mentén haladó elemzésében Orbán Bal ázs kifejtette, nem elégséges csupán egyetlen párt révén megjeleníteni ezt a törekvést, szükséges az erős civil háttér. Szerinte az RMDSZ eddig csak demobilizálni igyekezett a civil társadalom erre irányuló törekvéseit.
