Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-25
13 London: maradnak a "vörös vonalak" Népszabadság • R. H. V. • 2007. június 25. NagyBritanniában másokkal együtt a The Sunday Times is belátta, hogy a Tony Blair álta l előzetesen "áthághatatlannak" nevezett négy "vörös vonal" sértetlen maradt. Margaret Beckett külügyminiszter elismerte azonban, hogy a szerződés bizonyos kérdésekben Londonból Brüsszelbe helyezi át a döntés jogát. Az Open Europe elnevezésű agytröszt becs lése szerint közel hetven területen veszti el NagyBritannia a vétójogát illetve lépések leállításának lehetőségét. A lapok egybehangzó információi szerint, ha rajta múlik, Gordon Brown nem kíván népszavazást rendezni az új szerződésről. "A szerződés bevez etőjéből törölt kötelezettségvállalás a szabad versenyre nem jelent drámai változást, de a nemzeti iparágak védelmére bátorít" - figyelmeztet a vasárnapi The Observer rövid kommentárja. Kezdődhet végre a munka Népszabadság • Szőcs László • 2007. jún ius 25. Nicolas Sarkozy ötletéből - "egyszerűsített szerződés" - a forgatókönyvet írta, rendezte, és a főszerepet játszotta: Angela Merkel. Lech Kaczynski lengyel elnöknek viszont a legjobb férfi mellékszereplő díjával kell beérnie, már csak azért is, mer t Varsóban eddig példátlan módon feltalálták a telefonos távvezérlést - eddig úgy tudtuk, az EUcsúcsoknak az az értelme: a tagországok vezetői azért gyűlnek össze, hogy helyben hozzanak döntéseket. Ezzel együtt a fivérénél 45 perccel fiatalabb iker alakít ása emlékezetes marad, sokáig emlegethetik még a brüsszeli (színi)kritikusok. És legalábbis kérdéseket vet fel. Meddig lehet még (és érdemese?) a tagországok vezetői előtt hatvanhetven évvel ezelőtti történelmi sérelmekre, második világháborús holt lel kekre hivatkozni? Megérie ekkorát visszalépni De Gaulle és Adenauer, Mitterrand és Kohl kézfogásához képest? Lelke rajta, ha valaki ezt "nemzeti érdekérvényesítésnek" nevezi, mindenesetre kiáltó ellentmondásban van azzal a gyakorlatias és konstruktív hozz áállással, amellyel Varsó részt vesz az EU mezőgazdasági és felzárkóztatási politikájában - ezekben ugyanis ugyanazon történelmi sérelmeire nagyvonalúan fittyet hányva költheti el jobbára a német adófizetők pénzét. Ha van tankönyvszerű példája, hogy miért jobb az EUban a többségi döntéshozatal, mint a konszenzusos - nos, akkor mostantól Kaczynski magatartása lehet az. (Ehhez képest a liberális ellenzék otthon kapitulációval vádolja az ikreket.) Immár lehetségessé vált, hogy az EU októberben tető alá hozz a az intézményi reformokhoz elengedhetetlen új szerződést. Jó eredménye ez? A maximalistáknak, az egységes európai állam (álom?) híveinek, akik két éven át siránkoztak az elbukott alkotmány felett - miközben, Sarkozyt leszámítva, semmiféle használható kiu tat nem ajánlottak - ez kevés. A realistáknak megfelelő - noha fájlalják, hogy a már megalkotásakor több sebből vérző nizzai döntéshozatali rendszer lényegében tíz év hosszabbítást kap. Megmaradtak az alkotmányszerződés főbb elemei: csak szimbolikus, nem é rdemi változás, hogy a közös uniós külügyminiszter nem ezen a néven fut majd, s élhet tovább az Alapjogok Chartája. Magyar szempontból lényeges a kisebbségek védelme. Mivel persze az EU nem határozta meg e csoportok fogalmát, majd elválik a jogérvényesítés ben, a bíróságokon, hogy mire lesz ez elég. A brit antiföderalista Tony Blair és a meggyőződéses belga föderalista Guy Verhofstadt vállalható módon távozhatott az európai porondról, Sarkozy antréja pedig kifejezetten jól sikerült. Merkel kancellár a 2005 d ecemberi költségvetési csúcs után ismét bebizonyította: elsőrangú vezető (miközben a soros német elnökség egyébként is számos konkrét eredményt hozott, a rasszizmus elleni keretegyezménytől a zöldség, gyümölcságazat reformjáig). Az európaiakat mindezzel együtt nem az foglalkoztatja, hogy 2014ben Óriásland vagy éppen Törpefölde szavazati súlyát négyzetgyökvonással, esetleg a koszinusztétellel kelle meghatározni az EU tanácsában. Nem hangzik kifinomultan, de az érdekli őket: hogyan lesz munkájuk, nem tel epülneke Ázsiába a munkaadók, mi lesz a vásárlóerővel, el tudjáke vinni nyaralni a családjukat. Lét, és közbiztonságban akarnak élni. Hosszú évek alkotmányos és költségvetési vitái, viharai után a huszonhetek olyan helyzetbe hozhatják magukat, hogy többe t tehessenek mindenzért, s a világban is a félmilliárd embert képviselő integrációhoz méltó súllyal léphessenek fel. A legfrissebb Eurobarométer szerint a megkérdezettek 57 százaléka (ezen belül a magyaroknak mindöszsze 37 százaléka!) gondolja úgy, hogy or száguk uniós tagsága jó dolog. Van hová fejlődni, kezdődhet végre a munka.
