Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-25
14 A szavazási rendszer Népszabadság • Sz. L. L. • 2007. június 25. Konkrét példa: az Európai Unió belügyi tanácsában két tagállam (NagyBritannia és Írország) a minap megak adályozta, hogy valamely tagállam rendőrei értesítés nélkül egy másik tagállamba behatolva gyanúsítottakat üldözhessenek a jövőben. Amint az új szerződés életbe lép (a tervek szerint 2009ben), úgy ezt nem tehetik meg, legfeljebb saját magukat mentesítheti k, mivel negyven új területre (erre is) kiterjed majd a minősített többséggel történő döntéshozatal. Vagyis: a 2014ig érvényben maradó nizzai szavazási rendszer szerint a jelenleg huszonhét tagú EUtanácsban a 345ből 255 szavazatot kell összegyűjteni e gy ilyen döntéshez. Ez Lengyelországnak igen kedvező: 38 millió lakosára 27 szavazat jut, miközben a négy legnagyobb tagállamnak - köztük a 82 milliós Németországnak - csak 2929 (Magyarországnak pedig 12). 2014től kezdve három éven át a nizzai rendszert "kivezetik", azaz valamely tagállam - várhatóan például Lengyelország - kérheti az alkalmazását továbbra is, máskülönben viszont a "kettős többség" szisztémája lép érvénybe (2017től pedig már kizárólagosan). Vagyis: a minősített többségi döntéshez a tagál lamok legalább 55 százalékának hozzájárulása kell (ez egyértelműen a kis tagállamoknak kedvez, tehát a lengyeleknek nem) - mégpedig úgy, hogy az EUlakosság 65 százalékát is fedjék le. Varsónak ez is kedvezőtlen: tényleges százalékos részaránya kisebb, min t 27/345. vissza Év végére elkészülhet a reformszerződés − Rövidebb és bonyolultabb, mint az EUalkotmány, és nem kell róla népszavazást tartani Népszava 2007.06.25. Az EU egykori alkotmányos szerződésének apróbb változ tatásokkal jóváhagyott szövegtervezetét július végén kezdődő tárgyalássorozatukon véglegesítik a tagállamok. A hét végi brüsszeli csúcson elfogadott reformszerződés nem egy európai "szuperállam”, hanem egy szorosabb együttműködésre törekvő szervezet képét mutatja, amely csak lassan és óvatosan merészkedik a közösségi joggyakorlás újabb terepeire. Az eredménnyel végződött maratoni csúcstalálkozó után egykettőre megállapodhatnak a tagállamok az EU reformszerződésének végleges szövegéről a várhatóan július kö zepén kezdődő kormányközi konferencián, amelyen részt vesznek az uniós intézmények képviselői is. A jövő hónapban hivatalba lépő portugál elnökségnek az a szándéka, hogy már az októberi csúcson letegye az állam- és kormányfők asztalára a jóváhagyásukra vár ó kész dokumentumot. Az alkotmány helyébe lépő reformszerződést a tervek szerint 2008ban ratifikálnák a nemzeti parlamentek, köztük – ahogyan Gyurcsány Ferenc kormányfő jelezte – a magyar Országgyűlés. Egyedül Írországban kötelezi törvény a kormányt a nép szavazás kiírására. Nem utolsósorban a kudarcot hozó referendumok elkerülésének óhaja vezette a tagországok vezetőit, amikor a német elnökség irányításával nekiláttak az emelkedettnek szánt alkotmánynál rövidebb, de bonyolultabb, a hagyományos EUszerződ ések közember számára érthetetlen jogi nyelvezetén megfogalmazott paragrafushalmaz kidolgozásához. A zárt ajtók mögötti tárgyalásokon új formába öntött szöveg sok mindent megőrzött az eredetiből, változatlanul hagyva a kibővült és az újabb tagfelvételekre készülő integráció hatékonyabb, demokratikusabb működéséhez elengedhetetlenül fontos intézményi változásokat. A reformszerződés 2009ben várható életbe lépése után gördülékenyebbé és gyorsabbá válhat a döntéshozatal, az állam- és kormányfők testületét nem a soros, hanem választott elnök irányítja majd, a külügyminiszterek tanácsában elnöklő külpolitikai főmegbízottat – aki egyúttal az Európai Bizottság egyik alelnöki tisztségét is betölti – önálló diplomáciai szolgálat fogja segíteni a nemzetközi porondon. Tovább csökken az egyhangúan hozható döntések köre, elsősorban a bel- és igazságügyi együttműködést érintő területeken, és ezzel együtt bővülnek az Európai Parlament törvényalkotási jogosítványai. A mintegy 54 politikai és szociális jogot tartalmazó Alapjo gi Charta előírásai – az alkalmazása alól mentességet kiharcoló NagyBritanniát kivéve – jogilag kötelezővé válnak minden tagállamban. 2014 után már csak a tagállamok kétharmada küldheti képviselőjét a jogszabályokat kezdeményező és végrehajtásukat ellenőr ző Európai Bizottságba, amelynek a tagjai rotációs alapon cserélődnek. Lengyelország nyomására nem 2009től, hanem 2014től fokozatosan lép életbe az a kettős többségen alapuló szavazási rendszer, amely jobban tükrözi az egyes országok lélekszámát, a jelen leginél nagyobb befolyáshoz juttatva Németországot, és kisebbhez Lengyelországot. Ugyancsak a lengyelek szorgalmazására került a szövegbe, hogy ha az energiaellátásban
