Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-23
24 De hogyan lehet egy külföldiből magyar állampolgár? Ha valaki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, akkor azt ú gynevezett honosítással szerezheti meg. Az eljárást visszahonosításnak hívják, ha a kérelmező valaha már volt magyar állampolgár, de megfosztották tőle vagy lemondott róla. A honosítási vagy visszahonosítási kérelmet - amely illetékmentes - személyesen, a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. Ki nyújthat be ilyen kérelmet? Aki a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként vagy letelepedettként tartózkodási engedéllyel folyamatosan Magyarországon lakott, büntetlen előéletű, magyarországi lakása és megélhetése biztosított, s igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből eredményes vizsgát tett. A külföldiek - alapesetben - nyolcévi folyamatos magyarországi tartózkodás után kérhetik a honosítási kérelm et. De vannak kedvezmények: már háromévi folyamatos ittlakás esetén kedvezményes honosítást kérhet, aki egy magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él; kiskorú gyermeke magyar állampolgár; egy magyar állampolgár fogadta örökbe; vagy a magyar hatóság menekültként elismerte. Külön kedvezmények vonatkoznak a külföldi állampolgárságú, de magyar nemzetiségű kérelmezőkre: az ittlakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását vagy visszahonosítását az, aki magát magyar nemzetiségű nek vallja, és felmenője magyar állampolgár volt. A kérelmet - a személyazonosságot, lakhatást és megélhetést igazoló iratokkal együtt - csak azután lehet benyújtani, ha a külföldi állampolgár az alkotmányos alapismeretekből levizsgázott. Vagyis az egész p rocedúra itt kezdődik, a vizsgabizottság előtt. (Igaz, vannak olyanok, akik mentesülhetnek a vizsga letétele alól: mentességet élveznek a cselekvőképtelenek, vagy a magyar tannyelvű nevelésioktatási intézményben végzettek, vagy a 65 év felettiek.) Évent e körülbelül négyezerhétezer között mozog a honosított vagy visszahonosított személyek száma, ez a szám 2005ben elérte a tízezret. A legtöbb kérelmező ukrán vagy román állampolgár. Ezen a csütörtöki napon Nyíregyházán is leginkább Ukrajnából és Romániábó l származó emberekkel találkozom. Köztük van Magdolna Kárpátaljáról, aki varrónő, és nyolc éve él Magyarországon. A férje magyar állampolgár, akárcsak a kisfiuk, Alex. Arra a kérdésemre, hogy miért akar magyar állampolgár lenni, a fiatalasszony azt válaszo lja: - A férjem erőlteti. Szerinte könnyebben tudunk NyugatEurópában utazgatni, ha nem ukrán állampolgár vagyok. Ezután arról panaszkodik, hogy a rokonsága csak 90 napos tartózkodási engedélylyel látogathatja. - Hiába kértünk az apukámnak meg a nővé remnek ötéves tartózkodási kérelmet, nem kapták meg. Nevetve kérdezték tőlem a hivatalban, hogy ha meg akarnak minket látogatni a rokonok, akkor miért nem elég nekik a kilencven nap? Odafordulnék egy fekete hajú, középkorú asszonyhoz is, de idegesen int: tanulni akar, hagyjam őt békén. Megkérdezem tőle, hogy fölkészülte rendesen, mire erős akcentussal válaszolja: - Mindent értem, mindent tudom! A magyarul tökéletesen beszélő fia árulja el, hogy az asszony ruszin anyanyelvű. Évek óta Magyarországon él nek, s nagyon büszkék a ruszin gyökereikre. - Petőfi ruszin verseket is írt! - büszkélkedik a fiatalember, és nem akarja nekem elhinni, hogy ez alighanem csak legenda. Ukrajnából érkezett Zsolt is, aki 32 éves, és évek óta "ukrán ügyintézőként" dolgozi k egy szabolcsi cégnél. Azt mondja, osztrák és cseh felmenői vannak, magyarul gyermekkorában tanult meg, amikor hetekig betegen feküdt otthon. - Annyira unatkoztam, hogy elővettem egy ábécéskönyvet, és megtanultam magyarul. - Miért éppen magyarul, miér t nem angolul? - kérdezem tőle, mire elkerekedik a szeme: - Tényleg! Erre nem is gondoltam! Hát most nagy hasznát venném, az biztos!
