Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-22
13 a népszavazás . (Saját súlyukat emelendő ilyennel fenyegettek a britek is – aligha kétséges, hogy náluk elbukna az EUszerződés a népszavazáson, különösen, ha a kormány is kihátrál mögüle.) A németek csütörtökön újabb javaslatot adtak át a huszonhét küldöttségnek. Ez – a korábbiakhoz hasonlóan – már nem számol alkotmánnyal, nincs utalás az egyesek szerint a „szuperállam” jellegét hangsúlyozó jegyekre (Beethoven Örömódájára mint himnuszra és a tizenkét csillagos lobogóra) – noha ezek használatban maradnának. (Gyurcsány Fe renc azt mondta: egy államnak sem lehet megtiltani, hogy az amúgy is elterjedt uniós jelképeket saját alkotmányába beemelje.) Csak egy utalás szerepel jelen állás szerint az Alapjogok Chartájára. A charta védelmében szerdán az európai szakszervezetek tün tettek Brüsszelben, de a britek - rugalmas munkajogi szabályaik védelmében - ellenzik a rá történő utalást (noha három éve egyszer már beleegyeztek.) Tony Blair kormányfő, aki jövő szerdán távozik a hatalomból, s most utolsó EUcsúcsán vesz részt, azt közö lte: kész az egyezség elutasítására, ha ehhez át kellene lépnie az ún. vörös vonalat, azaz a határt, amíg még elmehet. A német javaslat jogi személyiséget adna az EUnak, továbbá két és fél évre választott állandó, "főállású" elnököt - az Európai Tanácsb an most debütáló Nicolas Sarkozy francia államfő sajtójelentések szerint máris Blairt javasolta. (Az euróövezetnek van már ilyen elnöke, JeanClaude Juncker személyében.) "Külügyminiszterré" turbóznák fel továbbá a kül- és biztonságpolitikai főképviselő - jelenleg Javier Solana - hivatalát, hogy nagyobb jogkörű személy képviselhesse a huszonheteket a világban. A britek ezt is támadják, a spanyolok viszont vehemensen védelmezik (abban is reménykedve, hogy a spanyol Solana léphetne előre.) Az illető egyben az Európai Bizottság alelnöke is lenne. Kompromisszum lehet, hogy a hivatalt megerősítik, de nem hívják miniszternek. 2014től (mint az alkotmányban is) megszűnne az "egy ország, egy biztos" jelenlegi gyakorlata, amely "feleslegesügyi" tárcákat, illetve levá lasztott területeket tud csak juttatni egyes biztosoknak. A tagországok rotációs alapon adnák az Európai Bizottság tagjait. Az akadékoskodók második vonalában álló hollandok és a csehek hatásköröket vennének vissza az EUtól. Több vonatkozásban is ütközn ek a vélemények a többségi döntéshozatallal kapcsolatban. A britek ellenzik a bel, és igazságügyre való kiterjesztését (azaz a vétójog feladását), a lengyelek pedig sokak szerint Pandora szelencéjét nyitogatják azzal, hogy kikezdik a "kettős többség" három éve kényesen kialkudott egyensúlyát (pusztán mert nem kedvez nekik) - a tagállamok 55 százaléka, illetve az EUlakosság 65 százaléka, mint kettős küszöb helyett a lakosságszámból vont négyzetgyökvonást javasol ják. Noha nyíltan senki nem áll mellettük, váltig ismételgetik: készek a vétóra, ha javaslatukat lesöprik az asztalról. Gyurcsány erről azt mondta: "az a javaslat, amivel 27 ország közül egyedül maradsz, nem javaslat", noha "nem szabad a lengyeleket hibázt atni, joguk van hozzá, hogy meghallgassák őket". A kormányfő emlékeztetett: Lengyelország történelme során sokszor hoztak a háta mögött döntéseket róla. Mint mondta, a négyzetgyökös megoldást kiszámolták a Külügyminisztériumban, s valamennyire hazánknak is kedvező, de ez nem az a kérdés, amiért érdemes az európai kompromisszumot veszélyeztetni. Kompromisszum lehet esetleg, ha a lengyelek plusz európai parlamenti helyeket kapnának. "Mérsékelten optimista, de aggodalmaktól nem mentes hangulatként" írta le G yurcsány Ferenc a szocialista kormányfőknek és pártvezetőknek az uniós csúcsértekezletet megelőző egyeztetését. Ezen az az álláspont alakult ki: Európának immár le kell zárnia az önmaga működéséről szóló vitát, hogy a tartalmi politikai kérdésekre összpont osíthasson. Gyurcsány előzőleg utalt rá: az utcán megkérdezett tíz emberből kilenc biztosan nem tudná, miről folyik most a vita Brüsszelben. A magyar álláspontról szólva a miniszterelnök kifejtette: a német elnökség által benyújtott kompromisszumos javasla t vállalható, megőrzi az EU alkotmányszerződésében már kialakított kényes egyensúly kereteit. Magyarország szűkebben azon hatos, bővebben pedig tizenegyes országcsoporton belül aktív, amely ezeket a kereteket védelmezi majd az akár a hétvégébe is átnyúló c súcson - hangzott el. A szocialisták mellett hasonló "előcsúcsot" tartottak a néppártiak is. Ennek végeztével az Európai Tanács doyenje, Juncker luxemburgi miniszterelnök 5050 százalékos esélyt adott a csúcs sikerének, illetve kudarcának, megjegyezve: ú j uniós szerződés nélkül semmiféle bővítés nem történhet majd. Angela Merkel kancellár, az EUtanács soros elnöke igen óvatos optimizmussal nyilatkozott. Miniszótár a brüsszeli csúcshoz Európai alkotmány: Bár az alkotmánytervezetet ma már csak szerződé snek merik hívni, ettől sem lett népszerűbb. 2004 októberében minden tagállam aláírta a dokumentumot, és azóta tizennyolc (köztük Magyarország) már
