Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-22
14 ratifikálta is, még sincs esély az életbelépésére: a francia és a holland népszavazáson elbukott, s ezzel te tszhalott állapotba került. Nizzai szerződés: Ez az alapszerződés irányítja jelenleg az EU működését. S hogy miért kedvelik annyira a lengyelek? Mert az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban a 82 milliós lakosságú Németországnak 29 szavazatot biztosí t, a 38 milliós Lengyelországnak pedig 27et. Ha nincs alkotmány, jogilag ezzel a szerződéssel is működőképes marad az EU. Minősített többség: Ehhez - a nizzai szerződés szerint - a szavazatok 74 százalékára (345 voksból 255re), illetve a tagállamok két harmadának egyetértésére van szükség. Sőt bármelyik EUtag kérheti, hogy ellenőrizzék: az igennel voksoló országok képviselike az unió össznépességének legalább 62 százalékát. Kettős többség: Az alkotmány vezetné be a nagyobb tagállamok lakosságát jobba n figyelembe vevő - tehát Lengyelországnak kevésbé kedvező - rendszert. E szerint a többségi döntéseknél a tagországok legalább 55 százalékának kell igennel szavaznia, és mögöttük kell állnia az EUlakosság minimum 65 százalékának. Ezáltal főként a németek szavazati súlya nőne. Kormányközi konferencia: A tagállamok kormányainak tárgyalássorozata, az EUalapszerződést csak itt lehet módosítani. A július elsejével hivatalba lépő portugál soros elnökség fő feladata - elvileg - egy ilyen konferencia összehívá sa. Értelme azonban csak akkor van, ha a mostani EUcsúcson pontosan meghatározzák, miről kívánnak megállapodni a huszonhetek. Pócs Balázs Meg tudtuk őrizni az alkotmányos szerződésben foglalt kitételt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. Nagy kár, hogy volt olyan politikus, aki egy technikailag rossz papír alapján mindjárt farkast kiáltott - mondta Orbán Viktorra utalva Brüsszelben Gyurcsány Ferenc. A Fidesz elnöke előzőleg arról beszélt: elfogadhatatlan a szerződésmódosítás, mivel nem szerepelnek benne a kisebbségi jogok. Valójában a német elnökségnek nem volt célja e pont megbolygatása, csak az egyik munkadokumentum okozhatott zavart. Diplomaták emlékeztetnek viszont: az EUalkotmányban azonban kétszer is szerencsével maradt benne annak idején ez a passzus, mivel egyes tagországok nem nézték jó szemmel a kisebbségek jogainak hangsúlyozását. vissza Andreas Zobel: az európai integrációt nem kívánják Szerbiára rákényszeríteni Vajdaságma.info 2007. június 21. [20:59] Andreas Zobel, Németország belgrádi nagykövete kijelentette, hogy az európai integrációt nem kívánják Szerbiára rákényszeríteni, jelenti a Beta. Az ország polgáraitól függ, hogy kívánnake csatlakozni az EUhoz. Egy politikai javaslatról van szó, s önökön áll, hogy elfogadjáke vagy sem. Ám ha elfogadják, akkor el kell fogadniuk a demokratikus értékeket is, amelyek meg is vannak a szerb hagyományban, csak a tekintélyelvű rendszerek miatt nem tudott kifejezésre jutni, fogalmazott Zobel. A német nagykövet részt vett egy tanácskozáson a nisi e gyetemen. A tanácskozás címe: Szerbia az EU felé vezető úton - a civil szervezetek szerepe Szerbia uniós integrációjának folyamatában. vissza Lemond miniszterelnökhelyettesi tisztségéről Markó Béla Hír TV 20070621 17: 32 Július 3án lemond miniszterelnökhelyettesi tisztségéről Markó Béla - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ezt bukaresti sajtótájékoztatóján jelentette be. Markó Béla a május 19i népszavazás után már megemlítette: hamarosan visszavo nul a kormányzati tisztségből. Állítása szerint a továbbiakban az RMDSZ szervezetépítésének szeretne nagyobb figyelmet szentelni. Az RMDSZ elnöke azután jelentette be a visszavonulást, hogy az erdélyi magyar társadalomban többen is kritizálták a szövetsé get. Egyebek mellett a párt kudarcának könyvelték el a Traian Basescu (Tráján Böszeszku) államelnök felfüggesztésére irányuló népszavazás sikertelenségét. Az RMDSZ az elnök felfüggesztése mellett
