Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
15 Hangsúlyozta, hogy nem határon inneni és határon túli térségről, hanem a Kárpátmedencéről beszél. Az uniós csatlakozás, az uniós f elzárkózás jelentheti azt, hogy egy egészen másként strukturált Kárpátmedencéről beszélhetünk, amelyik lehetőséget kap egy nemzetpolitika kialakítására, méghozzá egy fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására - emelte ki. Az öt éve létrehozott fóru mnak, valamint albizottságainak az volt a célja, hogy készüljön egy közös Kárpátmedencei nemzetstratégia. Mint rámutatott: a Kárpátmedence átstrukturálódása, majd a schengeni határok közé kerülés is újabb feladatot róna ránk: az a célunk, hogy egy új lendületet adjunk a nemzetpolitikában az együttműködésnek. Bárki bármit gondol, ez a nemzetpolitikai stratégia a kormányzat fejlesztésalapú stratégiáján nyugszik - jegyezte meg. "Itt nem a kormányok ellen, nem a különböző nemzetpolitikai stratég iáknak a versengésével, egymással szembeállításával foglalkozunk, hanem azzal, hogy legyen egy pártok fölött álló, egy kormányzat által is generált, és valóban a XXI. század elvárásainak megfelelő progresszív, fejlesztésalapú nemzetpolitikai stratégiánk" - mondta Szili Katalin. Arról beszélt: az a fontos, hogy ebben a globalizálódó világban mi magunk megtaláljuk azt a közös erőt, ami ezt a nemzetet nemcsak kultúrájában tartja össze, hanem abban is, ami a gyarapodást jelenti a határon átnyúlóan. "E zzel nem szembeállítani akarom a szomszéd országokat, szomszéd kormányokat, szomszéd politikai erőket és a hazai politikai erőket, hanem pontosan összefogni annak a célnak az érdekében, ami ebben a világban ma különösen fontos ahhoz is, hogy Európa újra tu dja magát definiálni a világban, de ahhoz is, hogy a nemzet tudja újradefiniálni magát Európában" - mondta az országgyűlés elnöke. Közölte: a Kárpátmedencei magyar képviselők fóruma szeptember 14én fog összeülni. vissza A "magyarok vezéréről" ír a SME szlovák lap Pozsony, 2007. május 22., kedd (MTI) - A magyar közbeszédben már csak egyetlen kérdésben van egyetértés: a politikai, gazdasági és az erkölcsi válság a rendszerváltás óta az országban immár a mindenkori l egmélyebb pontra jutott. A legerősebb ellenzéki párt kongresszusa után az emberből kikívánkozik, hogy kimondja: "Nem lenne szabad túlzásba vinni a mértéktelen túlzásokat, mert hogy a legrosszabb, ami Magyarországra vár, még csak ezek után következik" - írt a kedden a Pozsonyban megjelenő SME. Peter Schutz, a liberális polgári napilap hírmagyarázója Orbán Viktor kongresszusi beszédének azt a részét is idézi, amelyben a Fidesz újraválasztott elnöke a reformok abszurd voltáról szólva azt mondta, hogy "nem hiszünk a láthatatlan kezekben, amelyek állítólag működtetik a piacot, mert mi pontosan tudjuk, hogy minden piacon egyetlen láthatatlan kéz működik és az mindig a tolvaj keze." "Ezt nem Robert Fico, nem is Hugo Chávez, hanem a Fidesz óriási többséggel újraválasztott elnöke, Orbán Viktor mondta. A tény, hogy az égbekiáltó támogatottsággal bíró párt ezzel +programjává+ tette a totális konfrontációt és a szocialistaliberális kormány minden lépésének semmibevételét, pontosan annyit jelent, hogy Magyarorszá gon nincs alternatívája a ténylegesen kompromittált, hiteltelen garnitúrának, és evidens módon a bomlás irányába halad. A Fidesznek egy év múltán sincs programja ahhoz, hogy mit csinálna máshogyan és jobban, mint a kormány. Nem kell és nem is kérte senki" - így a cikkíró. Schutz úgy látja, hogy Orbán "már nem is a politikai, hanem a vallási vezért" jeleníti meg, mert két választás veszteseként is képes olyan "új többséget" toborozni, amely annyival is beéri, hogy az elemi kérdésekre adandó válaszok megf ogalmazása nélkül, mindössze a hitre alapozzon. "Orbán nem feltétlenül téved , amikor azt vetíti előre, hogy bármikor is lesz majd a választás, a Fidesz mindig kész lesz kiállni a jelenleg történelmi mélyponton levő szocialisták ellen. Orbán tévedése az, hogy nem csak az +új többség+ hitte el neki, hanem ő maga is hisz a saját term észetfölötti képességeiben" - hangzik a kedden megjelent írás zárómondata. vissza Ellenőrzött autonómiát kínál Koszovónak a szerb miniszterelnök Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. május 22., kedd (MTI) - Ellenőrzött autonómiát kínál Koszovónak a szerb miniszterelnök, olyan lehetőséget, hogy Szerbiától külön, de vele egyeztetve alakítsa jövőjét. A szerb rádiónak és televíziónak adott interjújában Vojislav Kostunica azt mondta, hogy akár húsz évig is eltarthatna az az időszak, amíg ez az állapot fennmarad. A politikus ismételten elutasította az Ahtisaaritervben szereplő, s az Egyesült Államok és az EU által is támogatott ellenőrzött függetlenséget, mondván, hogy annak megadása végleges, megválto ztathatatlan helyzetet eredményezne, míg az ellenőrzött autonómia feltételrendszerén a körülmények alakulásától függetlenül később is lehetne változtatni.
