Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
26 átalakuló Corvinus foglalkoz ik majd a támogatások közvetítésével a vállalkozásokat érint ő források tekintetében, továbbra is ellátva a régióban kiépített pénzügyi közvetít ő i és tanácsadói feladatait. A Corvinus hatáskörébe kerül az a 29 határon túli vállalkozásfejlesztési központ is, amely a továbbiakban is segítséget nyújthat a magyarországi vállalatok regionális terjeszkedéséhez. Az új fejlesztéspolitika másik fontos eleme az Európai Területi Együttm ű ködés, mely uniós forrásokat biztosíthat – nemzeti önrészek megléte esetében – a h atár menti régiók fejlesztésére, illetve a bels ő területeken megjelen ő transznacionális beruházásokra. Ezekre a célokra Magyarország és Románia 2007 és 2013 között ideális esetben együtt 224 millió eurós forrást hívhat le. Részlet Tamás Pál tanulmányából -------------------------------------------------------------------------------- A Stratégiának gondoskodnia kell arról, hogy a szül ő földjén maradó magyar lakosság kulturális termelése és identitásépítése ne károsodjon, az esetlegesen tartósan elvándor ló képzettebb magyar rétegek hiányát pótlandó, valószín ű leg Magyarországról küldend ő kulturális munkásokkal kellene a helyi magyar közösségek ellátását biztosítani. Ilyenekre, önkéntesekre és megfizetett ideiglenes kiküldöttekre, Kárpátalján talán már ma i s szükség van, de hamarosan szükség lehet a Vajdaság bizonyos intézményeiben, területein is. Ebb ő l következik értelmezésünk a bevándorlópolitikák következ ő új hullámáról. Korábban a centrista, liberális, baloldali nemzeti politikák egy igen nyitott multi kulturalizmus hívei voltak, és lényegében a bevándorló csoportok által felmutatott értékeket, hagyományokat – ha azok nem kerültek komolyabban szembe a befogadó ország jogrendjével – , viták után, de különösebb asszimilációs nyomás nélkül elfogadták. (…) Az új bevándorlási politika ezekkel szemben aktívabb integrációra, a „párhuzamos társadalmak” közötti határvonalak leépítésére törekszik. Vagyis a hozott kulturális poggyászt nem leírva, kiiktatva, de a többségi társadalom normáinak, nyelvének, szokásvilágán ak határozottabb elsajátítását kívánja. Nálunk a szélesebb arányú nyitás és vándormozgás el ő tt ez azért érdekes, mert a multikulturalizmuspolitikák els ő nemzedéke itt feltehet ő en kimarad, és a már letelepedett, illetve a következ ő években belép ő bevándorl ó kisebbségek vonatkozásában a bátrabban, határozottabban integráló minta kerülhet nálunk is el ő térbe. (…) A mi esetünkben sincs sok esélyünk, ha egy 19. századi magyarságképhez keresünk azt önként elfogadó, abba szívesen betagozódó jöv ő beli küls ő partner eket. A nemzetfogalom rekonstrukciója a társadalom alapértékeit érint ő , sok évtizedes folyamat, amelyben minden társadalmi, politikai er ő így vagy úgy nyilvánvalóan részt fog venni, s így természetesen meghaladja a sz ű ken vett Külügyi Stratégia terjedelmét és érvényességét.” A külpolitikai koncepció kulturális és társadalompolitikai elemei) Elégedetlenek a civilek a pályázati célokkal -------------------------------------------------------------------------------- A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Sz övetsége (MCSZESZ) a Szül ő föld Alap pályázati kiírásával kapcsolatban április 20án állásfoglalást tett közzé. Ebben egyebek mellett hiányolják, hogy „ifjúsági, nem szakkönyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozót pedig csak bizonyos sz ű k sávban támogatnak”. Arra is emlékeztetnek, hogy „a Szül ő föld Alap létrehozásával felszámolt támogatási rendszer fontos kérdésnek tekintette és támogatta az EUs alapokhoz benyújtott nyertes pályázatokat azzal, hogy a megvalósításh oz szükséges önrész bizonyos hányadára pályázati lehet ő séget tartalmazott. Ez a lényeges lehet ő ség akkor veszett el az erdélyi pályázók részére, amikor Románia uniós tagságával az EUs pályázati lehet ő ségek megnövekedtek. Az euróban tízezres nagyságrend ű s aját hozzájárulást a programhoz az erdélyi civil szervezetek 95 százaléka nem képes vállalni, és nem pályázhat közös európai forrásokhoz”. Sérelmezik a civilek, hogy a kis összegekb ő l megvalósított, lokális, de a helyi közösség számára fontos rendezvények támogatása kikerült a pályázati kiírások köréb ő l. A MCSZESZ semmilyen egyeztet őkonzultációs fórumról nem tud, ilyenre nem kapott meghívást. A MCSZESZ Igazgató Tanácsa azt szeretné, „hogy még idén tavasszal kerüljön sor konzultációs tárgyalásokra az érde kelt civil
