Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
11 Nyugatra tartott Borisz Jelcinnek, Oroszország első elnökének a Szovjetunió felbomlása után kétségtelenül az a l egnagyobb érdeme, hogy "nem állítja le ezt a folyamatot, nem tesz semmit az ellen, hogy az érintett térség országai visszanyerjék teljes szuverenitásukat" - mondta Sz. Bíró Zoltán. A továbbiakban úgy értékelte, hogy ebben az időszakban, a 90es évek első felében Magyarország lényegében "eltűnik a moszkvai politikai térképekről". Egyrészt az ország nem elég tőkeerős ahhoz, hogy tevőlegesen támogassa az orosz gazdaságátalakítási törekvéseket, másrészt Jelcin kerülni akarta a beavatkozás leghalványabb gyanújá nak lehetőségét is: a Nyugathoz való illeszkedést, a megfelelésre való törekvést helyezte külpolitikája középpontjába - hangzott a magyarázat. Ebben a helyzetben tette meg a magyar Országház épületében az orosz elnök azt a kijelentést, amely az 1956os be avatkozás miatt egyértelmű bocsánatkérés volt - zárta értékelését a szakértő. vissza Aki eltüntette a Gonosz Birodalmát a Föld színéről - Borisz Jelcin (19312007) − 76 éves korában meghalt Oroszország első elnöke Hírszerző információ 2007. április 23. 18:40 76 éves korában meghalt Borisz Nyikolajevics Jelcin, aki 1991től 1999 végéig az Oroszországi Föderáció első köztársasági elnöke volt. A legjobb pillanatban 1931. február 1jén született a szverdlovszki terület Bu tka nevű falujában. Műszaki főiskolát végzett, 1968ig építkezéseken dolgozott. Harmincévesen, 1961ben lépett be a kommunista pártba. Pártmunkásként 1968 és 1985 között az SZKP szverdlovszki területi bizottságában osztályvezetőként, titkárként, majd első titkárként tevékenykedett. Mihail Gorbacsovnak, aki 1985ben lett az SZKP KB főtitkára (majd 1990ben a Szovjetunió első elnöke) jelentős szerepet tulajdonítanak abban, hogy Borisz Jelcin 1985ben a moszkvai városi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság titkára és a Politikai Bizottság póttagja lett. Két év alatt azonban Jelcin mindezeket a tisztségeket elvesztette, mivel a pártapparátus bírálatában és a reformok sürgetésében túllépte az akkor elfogadott határokat. 1990 júniusában, miután megvál asztották az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának (törvényhozásának) elnökévé, végképp szakított a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Az SZKP mumusa Jelcin 1991 júniusában közvetlen szavazás eredményeként Oroszország első elnöke lett, augusztusban , amikor konzervatív kommunista erők államcsínyt kíséreltek meg, szembeszállt velük és jelentős szerepet játszott a puccskísérlet meghiúsításában. Jelcin az oroszországi parlament 1991. október 18i ülésén ideiglenes jelleggel különleges felhatalmazást ké rt – és később kapott is – , szinte korlátlan hatalommal való felruházása azonban vegyes fogadtatásra talált, akkor kezdték "Borisz cárnak" titulálni. Novemberben betiltotta Oroszország területén a kommunista párt tevékenységét, majd december elején ukrán é s fehérorosz kollégájával megállapodott a Szovjetunió felszámolásáról. December 25én Gorbacsov, akinek helyzete tarthatatlanná vált, lemondott a Szovjetunió elnökének posztjáról. Másnap – miután már a szovjetköztársaságok egész sora kimondta függetlenség ét – a szovjet parlament felsőháza kihirdette a Szovjetunió megszűnését. A Jelcinkormányzatnak így lehetősége nyílt arra, hogy a szovjet kormány jogköreinek nagy részét átvegye. Jelcin nevéhez fűződik tehát mind az SZKP, mind a Szovjetunió megszüntetése – a folytatás azonban ellentmondásosabb volt.
