Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
8 Magyar Rádió: a nemzetiségi adások függetlenségét szorgalmazza a kisebbségi ombudsman Budapest, 2007. április 23., hétfő (MTI) - Vegyék figyelembe a Magyar Rádió - most folyó - átalakítása során azokat az előírásokat, amelyek szerint szervezetileg és költségvetésileg is önállóan kell készülniük a nemzetiségi a műsoroknak - hívta fel a közszolgálati médium elnökének figyelmét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman nemrég egy levélben. Az MTI birtokába hétfőn jutott dokumentum szerint az országgyűlési biztos ezt már három évvel ezelőtt, a nemzetiségi sajtóról készített vizsgálatában is szorgalmazta, ráadásul ez a kívánalom a kisebbségekkel foglalkozó jogszabály időközbeni módosításával "törvényerőre emelkedett". A jogszabály "ilyen értelmű rendelk ezéseinek végrehajtására azonban - tudomásom szerint - mind ez ideg nem került sor" - írja az ombudsman, hozzátéve, "kérem Elnök Urat, hogy a közszolgálati rádió tervezett átszervezése, szervezeti szabályzatának módosítása ennek figyelembevételével történj en" - áll a levélben. vissza Göncz Kinga: az EUelnökség felvállalta a vízummentesség elérését MTI 2007. április 23. 18:40 Göncz Kinga külügyminiszter szerint az Európai Unió soros, német elnöksége nyomatékosan felválla lta, hogy előmozdítja a vízummentesség elérését az Egyesült Államokba való beutazásoknál, azt, hogy minden EUtagállam, így Magyarország is megkapja ezt a lehetőséget. A magyar diplomácia vezetője minderről az EUtagállamok külügyminisztereinek hétfői luxe mburgi tanácskozása után beszélt újságíróknak. A téma annak kapcsán került napirendre, mert a tanácskozáson szóba kerültek az április végi EUUSAcsúcsértekezlet előkészületei, így beszéltek a közös közlemény tervezetéről is. Göncz Kinga elmondta: magába n a szövegben szerepel az a kérés, hogy Washington minden EUtag számára adja meg a vízummentességet, de ő maga azt kérte, hogy ez a dokumentum lényegét összefoglaló preambulumban is megjelenjen, s ezt a felvetést nagyon sok kollégája támogatta. Az MTI k érdésére válaszolva a magyar külügyminiszter úgy vélte: nagyjából 12 hónaptól 1 évig terjed az az időszak, ami alatt már várható valamilyen eredmény megszületése a vízummentesség kérdésében. Mindenesetre e területen a washingtoni kongresszus szava dönt ma jd - tette hozzá. vissza A vajdasági ombudszman bírálja a szerb alkotmányt és egyes törvényeket − Helyettese bírálta a Vajdasági RTVt is Vajdaságma.info 2007. április 23. [18:58] A vajdasági ombudszman szerint Szerbiába n az alkotmány egyes cikkelyei és a rossz törvények, meg a nem – vagy csak szelektíven – alkalmazott jogszabályok veszélyeztetik az emberi jogok érvényesítését. Petar Teofilović többek között az alkotmánynak azt a cikkelyét bírálta, amely a belföldi jogsza bályokat a nemzetközi egyezmények fölé helyezi. Szerinte az új szerbiai alkotmány visszalépést jelent az emberi jogok tekintetében a szerbmontenegrói Államközösség emberi és kisebbségi alapokmányához képest. Azt is kifogásolja, hogy a szerbiai parlament m ég mindig nem fogadta el a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztásának módját rendezni hivatott törvényt, aminek következtében egyes tanácsok megbízatása lejárt és újak nem jöttek létre. Góbor Zoltán, az ombudszmannak a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó h elyettese hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokat legfőképpen a foglalkoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat terén veszélyeztetik. Bírálta a Vajdasági RTVt is, mondván, hogy „ott semmi változás nem történt”, azon kívül, hogy a médiaház jogi alany iságot kapott. Góbor elmondta, hogy a tartományi ombudszman és a vajdasági kisebbségügyi titkárság szerint a „jugoszlávokat” nem lehet kisebbségként elismerni. A legutóbbi népszámlálás alkalmával a Vajdaságban élők 2,45%a vallotta magát „jugoszlávnak”. G óbor közölte, hogy az ombudszmanhoz kérdést érkezett, hogy alakíthatnake a „jugoszlávok” nemzeti tanácsot. A Vajdaságban élő, magukat montenegróiaknak nevezők is nemzeti tanácsot szeretnének alakítani: Ők 2002ben a Vajdasági lakosság 1,75%át alkották. Teofilović emlékeztetett arra, hogy szerbiai szinten még mindig nem létezik az ombudszman intézménye. Szerbiában hiányzik a nemi egyenjogúságról, a megkülönböztetés tilalmáról, a gyermekombudszmanról szóló törvény. Az emberi jogok iránti viszonyt tükrözi, hogy többé nincs emberi és kisebbségi jogi minisztérium, hanem
