Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
9 csak egy kormányhivatal. Az egyházügyi törvény egyes tételei lehetővé tette az egyházak és vallási közösségek egyenlőtlenségét – hangsúlyozta az ombudszman. Szerinte a szegénység az emberi jog veszélyeztetettségének egyik fő oka. Teofilović csapata azt az évi (2006.) jelentést ismertette ma a közvéleménnyel, amelyet pénteken elfogadott a vajdasági képviselőház. vissza Duna menti Eurorégió − Vajdaság történelmi o kokból nagyon közel áll Ausztriához Vajdaságma.info 2007. április 23. [19:16] Bojan Kostreš, a vajdasági képviselőház elnöke reméli, hogy a Duna menti Eurorégió létrehozása hozzájárul Vajdaság és Szerbia gyors európai integrációjához. Kostreš (a képen) Bécsben Hans Winkler, az osztrák európai ügyi és külügyi minisztérium államtitkára fogadta. A vajdasági autonomista politikus, aki a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnökhelyettese is, elmondta, hogy az új régió a legnagyobb lesz Európában, hiszen m agába foglalja mindazokat a régiókat, amelyeken áthalad a Duna. „Azt az ígéretet kaptam, hogy a Hágai törvényszékkel való tejes együttműködés megtörténte és Szerbia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése után megszűnik a vízumrendszer és Szerbia polgárai szabadon utazhatnak” – tette hozzá Kostreš. Winkler a találko zó után újságíróknak elmondta, hogy Vajdaság történelmi okokból nagyon közel áll Ausztriához, amely kész segíteni vajdaság és Szerbia európai integrációját. „Számunkra nagyon fontos Vajdaság európai jövője” – tette hozzá. Kostreš találkozott Wolfgang Schü ssel egykori osztrák kancellárral, a Néppárt frakcióvezetőjével is, aki szerint Vajdaságnak minden esélye megvan arra, hogy híd legyen, amely Szerbiát Európába vezeti, Szerbia egységének veszélyeztetése nélkül. „Vajdaság a legjobb példája annak, hogy egy t erületen sok etnikai közösség tud élni” – véli Schüssel. vissza Szülőföld Alap – az erdélyi civilek új pályázatot akarnak Hír TV 20070423 20:56 Újabb pályázati kiírást javasolnak a magyar kormánynak a Szülőföld Alap keretében romániai magyar civil szervezetek arra hivatkozva, hogy az átalakított támogatási rendszerből számukra több lényeges szempont is kimaradt. Az állásfoglalásban a több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetség e (MCSZESZ) közli, hogy a pályázati kiírások tematikai elemzése, illetve az egyes tételek mellé rendelt pénzösszegek összehasonlító vizsgálata alapján jutottak erre a következtetésre. Hiányolják, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létf ontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség a Szülőföld Alap programjai között. Így az ifjúsági, nem szakkönyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Kifo gásolják, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a Szülőföld Alapban már nem található meg az uniós pályázatokon való részvételhez szükséges önrész támogatására vonatkozó kiírás. Az állásfoglalás szerint az euróban tízezres nagyságrendű saját hozzájárulás t az erdélyi civil szervezetek 95 százaléka nem képes előteremteni, így nem pályázhat közös európai forrásokra. A MCSZESZ szorgalmazza az erdélyi magyar gazdákra való hangsúlyos odafigyelést. Megállapítják, hogy kikerült a pályázati kiírások köréből a kis összegekből megvalósítható, de a helyi közösségek számára fontos lokális rendezvények támogatási lehetősége. Rámutatnak: az egyes kollégiumok keretében meghirdetett pályázati témák mellé rendelt összegek nagyfokú aránytalanságot mutatnak. Emellett elfogad hatatlanul kevés összeget irányoznak elő a kultúrára és az egyházak támogatására. Az egyes tételek összehasonlító elemzése azt mutatja - olvasható az állásfoglalásban , hogy közvetlen politikai érdekek határozták meg a tételek nagyságrendjét. Sérelmezik, hogy a MCSZESZ nem kapott meghívót olyan egyeztető fórumra, ahol kijelölték a támogatott területeket, és megszabták az ezek mellé rendelt összegek nagyságát.
