Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
25 autonómiatanács. Elemzők szerint az RMDSZ ezzel a lépéssel az auto nómia képviselete iránti elkötelezettségét igyekszik bizonyítani a szavazók előtt. vissza Idejétmúlt egység Erdélyben - A belső nézetkülönbségek az RMDSZ kormányra kerülése után csúcsosodtak ki Magyar Nemzet 2007. március 1. Szerző: Rostás Szabolcs Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választáson indulásával tizenhét éves fennállása óta először szembesül számottevő magyar konkurenciával a Markó Béla vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az erdélyi magyar p olitikai egység megbomlásának okai a 90es évek elejéig nyúlnak vissza. Már az 1989es rendszerváltás után közvetlenül, az RMDSZ megalakulásakor kitapinthatók voltak elemzők szerint a romániai magyar politikai közképviseleten belüli törésvonalak. Érvelésü ket az RMDSZ első, 1990 áprilisában rendezett kongresszusának példájával támasztják alá, amikor a küldöttek nem a kommunista múlttal való leszámolás eszméjét zászlajára tűző csoport favoritját, a külföldi száműzetésből hazatért Szőcs Géza költőt, hanem a M oszkvában tanult Domokos Gézát választották elnökké. A politikai alternatíva szükségességének, illetve megjelenésének kérdése ezzel szemben csak jóval később vált akuttá a szövetségen belül. Érdekes módon az RMDSZ vezetősége számára a kezdetekkor az erdély i magyar fiatalság képviselői jelentettek belső „konkurenciát”. Az 1990ben Erdélyszerte megalakult ifjúsági szervezetek „gyűjtőpártjaként” létrejött Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége volt az első, az RMDSZszel párhuzamosan működő alakulat, amely be lső ellenzékként határozta meg önmagát. A fiataloknak sikerült „kiverekedniük” a sokszínűség rögzítését, a platformszabadság meghirdetését is, amelynek nyomán gombamód szaporodtak az RMDSZen belül a politikai ideológiák mentén létrejött platformok. Miközb en viszont ezeknek a csoportosulásoknak a tevékenysége, álláspontjuk ütköztetése sokáig egyben tudta tartani az RMDSZ struktúráit, az egység megbontásához nem ideológiai szembenállások vezettek, hanem a mérsékelt, illetve a radikális vonal között húzódó sz akadék. Ez a nézetkülönbség a z RMDSZ 1996os kormányra kerülése után mérgesedett el. Mégpedig az erdélyi magyar közösség célkitűzéseit a kis lépések politikájával, a román többség együttműködésével megvalósítani igyekvő, Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila fémjelezte vezetőség, illetve az önrendelkezés ügyét napirenden tartó, Tőkés László református püspök vezette ellenzék között. Konfliktusuk a legutóbbi, 2003ban Szatmárnémetiben rendezett RMDSZkongresszuson csúcsosodott ki, amely megszüntette az addig Tőkés által betöltött t iszteletbeli elnöki tisztséget – kizárva a püspököt a szövetség vezetőségéből. Ez a lépés felgyorsította az erdélyi magyar ellenzék szárnybontogatását. 2003 októberében Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székelyföld területi önrendelkezését célul kitűző Széke ly Nemzeti Tanács, két hónappal később pedig Kolozsváron, Tőkés vezetésével létrejött az erdélyi autonómia ügyét zászlajára tűző Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Mindkét szervezet leszögezte, hogy nem kíván indulni a romániai önkormányzati és parlamenti vála sztásokon. Ezzel szemben az ugyancsak 2003ban megalapított, a 2000es önkormányzati választásokon Hargita megyében jelentős eredményeket elért Udvarhelyért Polgári Egyesületből (UPE) kinőtt Magyar Polgári Szövetség már kimondottan a politikai alternatíva megteremtését célozza. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette MPSZ egészséges versenyhelyzetet, politikai konkurenciát, a választás szabadságát kínálja a romániai magyaroknak. A polgári oldal jelöltjeinek – az UPEseket kivéve – a bukaresti ha tóságok törvényértelmezése miatt eddig kizárólag román pártok színeiben sikerült helyi és megyei mandátumot szerezniük a képviselőtestületekben. A 17 éve parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZnek számolnia kell azzal, hogy a 2008as romániai parlament i választásokon fel kell vennie a versenyt a párttá válás útjára lépett MPSZszel. A jövő évi magyar – magyar összecsapás politikai előjátékának tekinthető a májusi európai parlamenti választás, amelyen az erdélyi magyar jobboldal által támogatott Tőkés áll szemben az RMDSZ EPjelöltjeivel. vissza A kudarc szülte a közös pártot - Gazdag tapasztalatok a Felvidéken · Ma már nem fenyeget a szakadás veszélye Magyar Nemzet 2007. március 1. Szerző: Neszméri Sándor Tisztújító közg yűlésére készül a Magyar Koalíció Pártja, s mint ilyenkor mindig, nagy a találgatás, ki milyen posztot tölt majd be, lesze kihívója Bugár Bélának, s kik mennek „politikai nyugdíjba”. A találgatások közepette egyetlen kérdés nem merül fel, nevezetesen az, hogy ha a párton belül bármelyik szárny kerül is helyzeti előnybe, a
