Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
15 "Örülök annak is, hogy ezzel egy magyar tisztségviselő kapott ismét bizalmat egy nemzetközi szervezetben" – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy második megbízatási időszakában is ugyanabban a k iegyensúlyozott, elfogulatlan szellemben szeretné folytatni a munkáját, mint amilyen – úgy látszik – itt elismerésre lelt". Kifejtette, hogy az új vagy újabb demokráciákban a független sajtó adminisztratív korlátozását, a televízió ilyen vagy olyan úton val ó monopolizálását és az újságírók elleni gyilkos erőszak megtűrését tartja a legjellegzetesebb sajtószabadságproblémának. A régebbi demokráciákban pedig az ügyészeknek azt a törekvését, hogy a könnyebb utat keresve úgy járjanak a kiszivárogtatási ügyek vé gére, hogy az újságírókat helyezik vád alá titoksértésért, vagy tanúskodásra kényszerítik őket a forrásaikról. Haraszti úgy érzi, sajtószabadságképviselőként áttörést sikerült elérnie a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálása terén. – Nem csak a z történt, hogy hat országban átkerült a polgári jog területére ezeknek a cselekményeknek a szankcionálása, és hogy számos országban legalább a szabadságvesztést törölték a büntetési tételek közül, hanem tavaly májusban az Európa Tanács is csatlakozott az EBESZ sajtószabadságképviselőjének az álláspontjához. Terry Davis főtitkár felszólította az ET összes tagországát, hogy a rágalmazási és becsületsértési ügyeket helyezzék át a büntetőjogból a polgári jog illetékességi körébe – fejtette ki az EBESZ képvise lője. Haraszti szerint a kriminalizálás Magyarországon is az újságírói tényfeltáró munka egyik legkomolyabb akadálya, amely veszélyezteti a közügyek félelemtől mentes megvitatását. A rágalmazás dekriminalizálása még várat magára, ugyanúgy, ahogy a "civil" titoksértésé is, holott demokráciában a titoksértésért csak a kiszivárogtató hivatalnokok büntethetők. Jelenleg is folyik titoksértési per újságíró ellen, amelyet hivatala természetesen figyelemmel kísér – mondta. (A per Rádi Antónia, a HVG munkatársa ell en folyik. – A szerk.) Haraszti kijelentette, hogy számos problémát okoz az elavult 1986os sajtótörvény is. vissza A VMSZ ma a DSSszel tárgyal − Kasza pártja egyelőre "nem kötelezte magát el" Vajdaságma.info 2007.03.09. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) küldöttsége ma a Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) képviselőivel tárgyal a kormányalakításról. Csütörtökön a Boris Tadić államfő vezette Demokrata Párt (DS) a kormányban való részvételre kérte f el a VMSZt, amely nem zárkózott el ettől, de igent sem mondott az ajánlatra. „Mi azt mondtuk, hogy erről még korai beszélni, először arról vagyunk hajlandóak tárgyalni, hogy a választási programunkat ki és mikor fogja megvalósítani, melyik lesz az a kormá ny, amely rendezi a kisebbségi kérdésköröket, létrehozza a nemzeti tanács működését szabályozó előtörvényt” – nyilatkozta a VMSZ elnöke Magyar Szó napilapnak. „A Demokrata Párt tárgyalói kérték, hogy támogassuk miniszterelnökjelöltjüket, Božidar Đelićet, mire azt feleltük, hogy a nemzeti kisebbségek – tekintettel az országon belüli állapotukra – egy ilyen kérdésben nem kötelezhetik el magukat előre” – közölte Kasza József az MTIvel. A pártelnök nem kívánta kommentálni a sajtó találgatásait, amelyek szerin t az új kormány három alelnöke közül az egyik e párt soraiból kerül majd ki. A VMSZnek 3 képviselője van a 250 tagú szerbiai parlamentben. vissza A Kolozs megyei nyugdíjpénztár szerint a magyaroknak nem jár kárpótlás Erd ély.ma [ 20070309 - 07:20:22 ] Továbbra is rendezetlen Kolozs megyében több, 1940 és 1945 között nemzetiségi alapon meghurcolt magyar kárpótlása. A nyugdíjpénztár jogosultságot megállapító bizottsága ugyanis az igénylők zömét elutasította, amenynyib en pedig ezek a táblabíróságon mégis pert nyertek, fellebbezést nyújtott be. Arra is akad példa, hogy a minden fokon elutasított kérvényező már a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz sem fordulhat, mivel lekéste a folyamodvány benyújtásának határidej ét. A kárpótlás bármikor igényelhető, de akit egyszer már végérvényesen elutasítottak, nem kérheti újból azt. A 2000. évi 189. számú törvény kártérítést, illetve díjmentes szolgáltatásokat biztosít mindazoknak, akiket az 1940. szeptember 6. és 1945. márc ius 6. között a Romániában hatalomra került rendszerek etnikai alapon zaklattak. Azok tartoznak ebbe a besorolásba, akiket akkor gettókba, bel- vagy külföldi lágerekbe hurcoltak, lakhelyükről eltávolítottak, fogva tartottak, munkaszolgálatra kényszerítette k, vagy akik túlélték az úgynevezett halálvonatot.
