Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
16 politikai döntésétől függ – persze, ha a politikai vezetés ellenőrzi is a szolgála tokat – , következésképpen politikai aduként használhatná fel. Ám Belgrádnak rá kellett jönnie, hogy Mladics kiszolgáltatásának politikai csereértéke csekély, illetve mind kisebb és kisebb, főleg olyan kérdésekben, mint Koszovó. A hágai törvényszék tevékeny ségének belgrádi akadályozása nehezíti a balkáni rendezési folyamatot. Ha az önmagának ártó Belgrádot nem lehet jobb belátásra bírni, akkor azt az akadályt hárítanák el, amelyre a hatalmaknak hatásuk lehet. Egyelőre azonban a háborús bűnösök problémáját tö bbékevésbé sikeresen görgeti maga előtt a Balkán e térségének integrálásán működő diplomácia. A törvényszék mandátumának meghosszabbítását és Szerbia megszorítását szorgalmazó, keményen következetes Carla del Ponte szeptemberben – megbízatása leteltével – távozik a főügyészi tisztségről. A maradék csonka mandátumot más tölti be. Ez is erősíti azokat a félelmeket, hogy a háborús bűnökkel megvádolt személyek elkerülhetik a felelősségre vonást. Erre utalhat annak a témának a felelevenítése is, hogy Karadzsic snak – Richard Holbrooke és Carl Bildt közvetítése idején – ígéretet tettek, ha visszavonul a politikából, nem fogja üldözni a törvényszék. Karadzsics a feltételnek eleget tett. vissza Bukarest szerint Voronin félrebeszél Magyar Nemzet 2007. február 27. Szerző: Rostás Szabolcs Vladimir Voronin minapi nyilatkozatát, amelyben a moldovai államfő a romániai moldovai kisebbség elnyomásával vádolta a bukaresti hatóságokat, kis aberrációnak nevezte Adrian Cioroianu liberális román politikus. Cioroianu – akit n emrég jelöltek a MihaiRazvan Ungureanu lemondásával megüresedett külügyminiszteri posztra – úgy vélekedett: Bukarestnek „a maga helyén” kell kezelnie a szerinte kriptokommunista beidegződésű Voronin kijelentését. Emlékezetes, a Moldovai Köztársaság államf ője egy napokban megjelent interjúban élesen bírálta, és a kisebbségeivel szemben tanúsított intoleranciával vádolta a román hatóságokat. A Romániai Moldovaiak Közössége vezetőivel folytatott minapi tanácskozásáról beszámolva Voronin sérelmezte, hogy Román iában szigorúan korlátozott a hivatalosan elismert kisebbségek jegyzéke, és szerinte szándékosan akadályozzák az általa tízmillió főre becsült „moldovai kisebbség” bejegyzését. (Románia tizennyolc nemzeti kisebbséget ismer el hivatalosan). A Pruton túli or szág elnöke elmondta, a moldovaiaknak – noha nyelvük azonos a románnal – joguk van önálló nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Vladimir Voronin egyúttal bejelentette: Chisinau gyorsított eljárásban nyújt moldovai állampolgárságot az ezt igénylő románoknak. Utóbbi megjegyzés arra utal, hogy Románia az utóbbi időszakban tömegesen ad állampolgárságot a szomszédos ország polgárainak. Adrian Cioroianu román külügyminiszterjelölt ellenben úgy véli: Voronin a sztálini típusú kommunista reflexek alapján az etnikai kérdése k előtérbe helyezésével igyekszik leplezni országa szociálisgazdasági problémáit. Chisinau különben a napokban amiatt is bírálta Bukarestet, hogy a román igazságszolgáltatás felmentette a béke elleni bűncselekmények vádja alól az 1946ban kivégzett náciba rát Ion Antonescu tábornokot. vissza Kongresszusi prevízió: reform helyett szigor Erdély.ma [ 20070226 - 22:00:19 ] Forrás: Farcádi Botond, Krónika Az RMDSZ alapszabályzatának módosítása a szövetség hétvégi aradi kong resszusának egyik legfontosabb tétje, hiszen a belső alkotmány esetleges módosulása alapvetően meghatározza majd a szervezet működését. A javaslatok egy részére már rá is bólintottak a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén, a legfelsőbb döntéshozó testület azonban a kongresszus. Míg Seres Dénes képviselő, az alapszabályzatmódosító bizottság elnöke a döntéshozatal mobilitásának növelését, illetve a felelősségre vonás keretének kidolgozását tartja a tervezett módosítások legfőbb következmé nyeinek, az RMDSZ belső ellenzéke a centralizálási törekvést és a pártfegyelem szigorítását véli felfedezni az előterjesztendő alapszabályban. A legjelentősebb tervezett módosítások közé tartozik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) megszüntetése, és – en nek helyében – a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása. Újdonságnak számít a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) létrehozása is, amely a kongresszus és az RMDSZ miniparlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa mellett a szervezet döntéshozó te stületei közé tartozna. A szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást. Szigorodnak a tagfelvétel feltételei is, ugyanakkor a szövetség színeiben különböző tisztségekért versenybe szálló je löltek politikai tevékenységét is alaposabban ellenőrzik a jövőben.
