Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
17 Seres Dénes, az alapszabályzatmódosító bizottság elnöke a Krónikának elmondta: a módosítások három csoportba sorolhatók. Az első kategóriába a szövetség strukturális felépítésére vonatko zó cikkelyek tartoznak, a másodikba a választási procedúrára vonatkozók, a harmadikba pedig a felelősségre vonásról, valamint a szankciókról rendelkező módosítások. SZÁT: a döntéshozó fórum A legfontosabb változtatás egyikeként Seres a Szövetségi Álland ó Tanács létrehozását említette, amely az operatív tanács helyett működne, de nagyobb hatáskörrel és több taggal. A SZÁT döntéshozó szerepkörrel rendelkezne: két SZKTülés között ugyanis ennek a testületnek kell határozatokat hoznia a szövetség működésére és szervezésére vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek nem igényelnek alapszabálymódosítást. A 14 fős irányító testületben helyet kap a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök, a képviselőházi, illetve a szenátusi frakcióvezetők, az SZKT elnöke, a Kulturális A utonómia Tanács elnöke, az RMDSZszel együttműködő Országos Ifjúsági Egyeztető Tanács képviselője, a három regionális területi elnök (partiumi, székelyföldi és belsőerdélyi), valamint több ügyvezető alelnök. A testületnek havonta legalább egy alkalommal ü léseznie kell. Seres szerint a döntéshozatal mobilitását növeli, hogy a kongresszust ezentúl nem négyévente, hanem kétévente hívják össze, tisztújításra azonban továbbra is csak négyévente kerül sor. KAT: nem politikai ráció szerint Az RMDSZ strukturáli s felépítését érintő másik változás, hogy megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyét a Kulturális Autonómia Tanács foglalja el. A KAT – amely a kisebbségi törvénytervezetben is szerepel – szövetségen belüli létrehozását eredetileg Székely István, a Ma gyar Kisebbség főszerkesztője javasolta. Székelynek a Krónikában tavaly közzétett tervezete szerint a kulturális tanács magában foglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és oktatási főosztályait is, a szakmai szervezetek és az egyházak képv iselőinek bevonásával pedig olyan „kooperációs felületet” hozott volna létre, „ahol a szakmai szervezetek, egyházak és az RMDSZ nem politikai ráció szerinti része újraköthetné azokat a szálakat, amelyeket a politika professzionalizálódása kiszorított az RM DSZből”. Az Aradon előterjesztendő alapszabályt módosító tervezetben azonban a KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mint elődje, a SZET. Akárcsak a SZET, a KAT különböző tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek, illetve réteg szervezetek képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és döntéshozó fórumként határozza meg önmagát, amely a romániai magyar nemzeti közösség érték- és érdekpluralizmusát jeleníti meg. A SZET és a KAT közötti különbség, hogy a különböző kulturális, tudományos , oktatási szervezetek, valamint az egyházak képviselői mellett a KATban helyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek által megválasztott képviselő. A SZEThez hasonlóan a KAT is javasolhat személyeket közpénzek felhasználásáról döntő testületekbe. Bel eszólás a helyi listákba A módosító javaslatok másik kategóriája a tagfelvételre, illetve a jelöltállításra vonatkozik. A tervezett módosítások szerint a jövőben „nem lehet RMDSZjelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZs zel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon”. Ugyancsak tiltják az RMDSZjelöltként való indulást a választásokon azon szövetségi színekben megválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ az e lmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat. Fontos módosítás, hogy a SZÁT beleszólási lehetőséget kaphat a parlamenti jelöltek állításába: a megyei szenátusi és képviselőházi listák második helyén szereplő személyeket ugyanis ez a testület javasolja. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjaként számon tartott politikus élesen bírálta az alapszabálytervezetet. „A nyitás és a reform jegyében állt össze az alapszabályzatot módosító bizottság, az eredményen azonban sem a nyitás, s em a reform nem látszik” – összegezte véleményét a Krónikának nyilatkozó Toró. A politikus a centralizációs törekvést véli felfedezni a SZÁT hatáskörének megállapításában, amely lehetővé teszi, hogy a központi vezetés a megyei jelöltek listájának összeállí tásába is beleszólást nyerjen. Toró szerint a centralizációs szándék áll a szankciók szigorítása mögött is, amelynek eredménye a pártfegyelem erősödése lesz. A
