Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
15 * Srebrenicával kapcsolatos viszont az az elmarasztaló értékelés, miszerint Bel grád mégis megszegte a konvenciót, nem állva útját a vérengzésnek. A bíróság szerint ugyanakkor az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) hivatalos szervei a bűncselekményt nem tervezték meg, és nem is követték el. A bíróság nem talált rá bizonyíté kot. Az ENSZfőtitkár vonatkozó jelentésére hivatkozva a bíróság leszögezi, hogy a srebrenicai népirtás elkövetői nem voltak a jugoszláv hatóságok hatékony ellenőrzése alatt, a boszniai Szerb Köztársaság politikai intézményei, sem a boszniai szerb hadsereg nem tekinthető a JSZK eszközének. Ratko Mladics boszniai szerb parancsnok és a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének többi tisztje – akiknek köze volt a vérengzéshez – nem tekinthetők a jugoszláv hadsereghez tartozóknak. A bíróság szerint nincs bizonyít ék arra sem, hogy a gonosztetteket elkövető szerb paramilitáris erők jugoszláv szervekhez tartoztak, vagy a bűncselekményeket Belgrád utasítására követték el. A bíróság azonban úgy véli, hogy ha Szerbia és Montenegró beszüntette volna a boszniai Szerb Közt ársaság pénzügyi támogatását, korlátozta volna a boszniai szerbek lehetőségeit. Arra ugyanis bizonyítékok vannak, hogy tömeges gyilkosságokat hajtottak végre Boszniában, de a bíróság nincs meggyőződve arról, hogy a népcsoportok tagjainak tömeges legyilkolá sa a népcsoport kiirtásának szándékával zajlott. Ha nem egy bírói testület döntéséről lenne szó, úgy is lehetne értékelni, mint egy sikeres politikai kompromisszumot. Nagy háborús jóvátétel megítélésével tartós feszültséget idézhettek volna elő a térségben . Hiszen az is előfordulhatott volna, hogy az áldozat is fizet kártérítést az esetleges bűnösnek (a boszniai Szerb Köztársaság a Szerbiát perelő Boszniához tartozik). A térségben nagy az érdeklődés a per kimenetele iránt. A boszniai reagálások azonban éppe n olyan megosztottak, mint maga az ország. vissza Félreállítják Durayt az MKPben? Magyar Nemzet 2007. február 27. Szerző: Neszméri Sándor A szlovák sajtó értesülései szerint a tisztújító kongresszusra készülő Magyar Koa líció Pártja (MKP) azért készül jelentős alapszabálymódosításra, hogy csökkentse Duray Miklós hatását a pártra. Duray Miklós ügyvezető alelnökként a pártépítésért felel, vagyis ő koordinálja az alapszervezetek és a járási szervek munkáját. Az MKP országos elnöksége által kidolgozott módosítás azonban már nem számol az ügyvezetői alelnöki poszttal. Szlovák újságírók szerint ezt Bugár Béla kezdeményezésére törölnének el, mert az elnök csak így tud megszabadulni Duraytól. Bugár Béla lapunknak nyilatkozva cáfo lta, hogy bármilyen módosítás konkrét személyek ellen irányulna. Rámutatott arra, hogy még csak most kezdődnek a párt járási konferenciái, azaz egyáltalán nem biztos, hogy megszűnik az alelnöki poszt. Lapunk érdeklődésére Duray Miklós is csak azt erősített e meg, hogy az elnökségi dokumentumban nem szerepel az ügyvezetői alelnöki poszt, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a szombati országos tanácsülésen felmerült annak szükségessége. Duray azonban nem tartja kizártnak, hogy végül mégis törlik ezt a poszto t a kongresszus küldöttei, viszont ő ebben az esetben indulni kíván az országos tanács elnöki posztjáért. Ezt jelenleg megbízottként Farkas Iván parlamenti képviselő tölti be, miután a párt 2003as kongresszusa által megválasztott elnök, Komlósy Zsolt 2005ben elhunyt. vissza Az idő nem a törvényszéknek dolgozik Magyar Nemzet 2007. február 27. Míg megalapításakor nagy nemzetközi támogatást élvezett a balkáni rendteremtésben érdekelt hatalmak részéről, mára mintha elfogyot t volna a levegő a hágai Nemzetközi Törvényszék körül. Megfigyelők szerint ez arra vezethető vissza, hogy a más térségekben elfoglalt nemzetközi közösség nem kívánja a „régi ügyekkel” ismét felforrósítani a Balkánt, amely a Koszovó státusa körüli tárgyalás ok miatt amúgy is feszült. Szempontjaik szerint ráadásul a törvényszék ténykedésének politikai támogatása a 911et követő világrendben sem célszerű, hiszen háborús bűnökkel, emberiségellenes cselekményekkel sokan az Egyesült Államokat és közvetlen szövets égeseit, Izraelt és NagyBritanniát is vádolnák. A rendkívüli igazságszolgáltatási szervnek a jövő év végéig valamennyi pert be kellene fejeznie, hogy a fellebbezési eljárásokra is maradjon idő. Az évi százmillió dollárt felemésztő bíróság mandátuma ugyani s 2010ben véget ér. Pedig még hat vádlott szabadlábon van, köztük a két legkeresettebb: a 12 éve rejtőzködő Ratko Mladics és Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt katonai, illetve politikai vezetője. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy Mladics a szerb titkosszolgálat nélkül nem kerülhet elő, de segítsége nélkül nem is rejtőzködhetne. Ebből arra lehetne következtetni, hogy kiszolgáltatása kizárólag Belgrád
