Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-24
17 "A közelmúltban négyszer voltam Kárpátalján. Nekem az a tapasztalatom, hogy az itteni magyarság sem kíván ilyen politikai küzdelmek részesévé válni. Az emberek nem szeretnék, hogy az életük átpolitizálódjon. Éppen elég erőt emészt fel a megélhetéssel kapcsolatos problémák megoldása" – nyilatkozta lapunknak Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója. – Az új nemzetpolitikai koncepció kidolgozásakor szakmai vagy politikai szempontokat vettek figyelembe? – Sokan az gondolják, hogy a nemzetpolitikai koncepció az egyik pillanatról a másikra kiöt lött történet, holott az erről való gondolkodás, ennek az előkészítése tulajdonképpen évekkel ezelőtt elindult. Egészen pontosan már 2004ben átnyújtottunk a kormánynak (az Európai Összehasonlitó Kisebbségkutatás Közalapítványnál készített munkát) egy két pilléren álló koncepciót, amely a nemzetpolitika részeként kezelve, szakmai alapokra helyezi a kisebbségpolitikát, hiszen 2004. május elsejével Magyarország az EU tagállama lett. Velünk együtt belépett Szlovákia, Szlovénia és az is látható volt, hogy Román ia is hamarosan taggá válik. Tehát egyértelműen új történelmi helyzet állt elő, ami kötelezővé tette, hogy végiggondoljuk az új lehetőségeket és kihívásokat. – A stratégiai elvek kidolgozásakor szem előtt tartottáke azt, hogy a Kárpátmedence régióiban élő magyarságnak különböző, néha teljesen eltérő problémákkal kell megküzdenie? – Akkor is tudtuk és láttuk, hogy Kárpátalja és Vajdaság még hosszú ideig nem lesz tagja a Közösségnek. Ez természetesen az adott országokat, s nem az ottani magyarságot minő síti. Azt is látjuk, hogy miközben Horvátország nem európai uniós tagállam, mégis mármár integrálódott (személyazosnossági igazolvánnyal lehet átlépni a határt). Tehát két dolog volt, ami döntő módon megváltoztatta az eddigi gyakorlatot. Az egyik: a magya rság nagy többsége az Európai Unió keretei közé került; a másik: be kellett látni azt, hogy ezekben a térségekben sem old meg mindent az Európai Unióhoz való tartozás. A kisebbségből adódó egyenlőtlenségeket Magyarországnak mindenképpen meg kell próbálnia enyhíteni. A kirekesztettség okán különösen kiemelt helyzetben van ilyen szempontból a kárpátaljai és a vajdasági magyarság. – Mondana példákat? – Az eltérő élethelyzetekre szomorú példa, hogy a Vajdaságban a nyolcéves délszláv háború után óriási a vis szaesés ahhoz az életszínvonalhoz, életminőséghez képest, ami 1990 előtt a Jugoszláviában élőknek megadatott. Közismert az a tény is, hogy egész Európában – ezen belül KeletEurópában és Magyarországon is – egyre fogyatkozó lakossággal kell számolni. Ilyen szempontból nagyon örvendetes jelenség, amiről szinte soha nem szokott szó esni, hogy a kárpátaljai magyarság az egyetlen olyan közösség, ahol pozitív a természetes népszaporulat. Ez bizonyítja a közösség vitalitását. Ez azoknak a nehézségeknek az ismere tében igazán figyelmet érdemlő, melyekkel az ottani nemzetrésznek nap mint nap szembesülnie kell, meg kell küzdenie. Ugyanakkor sajnálatos módon ebben a térségben is egyértelműen éreztették hatásukat a magyarországi belpolitikai konfliktusok, csatározások. Kiéleződött a két kárpátaljai politikai szervezet közötti szembenállás, ami oda vezetett, hogy elveszítették a kijevi parlamenti helyet. Mára úgy tűnik, hogy a társadalom belefáradt az értelmetlen politikai csatározásokba. A közelmúltban négyszer voltam Kárpátalján. Nekem az a tapasztalatom, hogy az itteni magyarság sem kíván ilyen politikai küzdelmek részesévé válni. Az emberek nem szeretnék, hogy az életük átpolitizálódjon. Éppen elég erőt emészt fel a megélhetéssel kapcsolatos problémák megoldása. S e z még akkor is érvényes, ha látjuk, hogy a civil érdekvédelmi szervezetek, az egyházak felismerték eredendő, valós feladatukat, miközben a politika világa gyakran inkább öncélúvá vált. Hozzá kell tennem, hogy megítélésem szerint mindezek kialakulásában és kezelésében a magyarországi ún. nagypolitika szereplőit nem egyforma felelősség terheli. – Vannak, akik a kormányt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásban elfoglalt álláspontja miatt nemzetietlennek tartják. – Akkor is, és ma is azt mondom, hog y a népszavazás egy nagyon szerencsétlen, hibás logikából és politikai szándékból fakadó folyamatnak volt egyik állomása. A politikai élet szereplői ezt a kérdést – másmás alapállásból, indíttatásból nem megfelelő módon kezelték. Tudnivaló volt ugyanis má r akkor is, hogy a magyarság több mint 90%a európai uniós állampolgár lesz, a magyarság nagy többsége közös gazdasági és politikai keretek
