Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-24
18 közé kerül, ami eleve kettős állampolgárságot jelent az érintettek számára, hiszen az adott ország állampolgárai egy ben európai uniós állampolgárok lettek. Rosszul kezdtünk tehát hozzá. Mindenki, aki hagyta ezt a kérdést zsákutcába futni, felelős ebben. Azt gondolom, hogy a helyzetet előidéző politikusok nem gondolták végig a reális politikai és jogi lehetőségeket, s mi nt annyiszor a XX. században, visszaéltek az emberek jogos vágyaival, reményeivel. Tény, azzal, hogy az események így alakultak, a kárpátaljai és a vajdasági magyarság vesztette a legtöbbet, hiszen a külhoni magyarság jogállása, törvényi szabályozása nem t ehet különbséget az országok vonatkozásában. Ugyanakkor árnyaltabb hozzáállással, kevésbé radikális módszereket alkalmazva a probléma jóval eredményesebben kezelhető a kárpátaljai magyarság státusa, egzisztenciális helyzetének javítása tekintetében, s talá n már messzebbre jutottunk volna, s a megosztottság sem volna ilyen mértékű. – Egyes hírek szerint a Magyarok Világszövetsége újabb népszavazást kezdeményez. – Ha a Magyarok Világszövetsége újabb népszavazást kezdeményez, ez az ő felelőssége. Azt gondo lom, hogy ez nagyon szerencsétlen lépés lenne, hiszen e nélkül is elég konfliktus terheli a magyar belpolitikát. Nem hinném egyébként, hogy ennek a dolognak bármi esélye lenne. – A határon túli magyarok jelentős része csodaszerként tekintett az EUs csat lakozásra. A szlovákiai események azonban bebizonyították: nem az. Brüsszelben hogyan védhetők, megvédhetőke a már közösséghez tartozó és az azon kívül maradt magyarság érdekei? – Nem hiszem, hogy a csatlakozás az uniós határokon belülre került magyarsá g minden problémáját megoldaná. És azt sem gondolom, hogy a legutóbbi szlovákiai választások a korábbiaknál több aggodalomra adnának okot. Azt látom, hogy egyesek önös politikai céloktól vezérelve megpróbálják elhinteni az etnikai fenyegetettség gondolatát . Azt hiszem, hogy a XXI. század elején természetesnek kell vennünk, hogy parlamenti pártok hol kormányzati, hol pedig ellenzéki szerepben va nnak. Hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja most nem tölt be kormányzati szerepet, ebből nem kellene messzemenő tragikus következtetéseket levonni és előrejelzéseket konstruálni más térségekre vagy a jövőre vonatkoztatva. Közismert, hogy milyen hibáka t követett el a Magyar Koalíció Pártja, annak ellenére, hogy maga a választási eredmény nem volt rossz. Egyszerűen úgy kell politizálni, hogy a következő választásokon ismét kormányzati szerepbe kerüljenek. Nem tartom szerencsésnek, ha ezekkel a panaszok kal léptennyomon Brüsszelbe szaladgálnánk. A megoldásokat elsősorban nekünk együtt, együttgondolkodva, együttműködésre készen kell megtalálnunk azokban a térségekben, ahol élünk. Törzsök Erika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte diplomáját szoci ológiából. 1970től a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének munkatársa. Szociológiai doktorátusát 1977ben szerezte meg. 1991 és 1994 között a Szabad Demokraták Szövetségének kisebbségpolitikai titkára. 1994től a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, 1997től megbízott elnöke. 1998tól az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetének (2000től Programiroda) igazgatója. 2004 – 2005ben a külügyminiszter kisebbségpolitikai főtanácsadója. 2006tól kisebbségpolitikai főt anácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban. Fontosabb kutatások, amelyekben részt vett: az 1971es cigánykutatás; szegénységvizsgálat; középszintű döntéshozatali mechanizmus a politikai rendszerben; munkásfiatalok életmódvizsgálata; egyetemista fiatalok politik ai részvétele. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap