Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-01
18 melyek lényegében rányomták bélyegüket a csaknem tizennégy órás ülésre. Például a köztársarsági szinten egy pártho z vagy politikai áramlathoz tartozó képviselők ezúttal is bebizonyították, hogy helyi szinten nagy űr tátong közöttük. Ennek kapcsán az ülés egyik legaktívabb résztvevője László Gyula (VMDP) kifejezte reményét, hogy azok a szabadkai magyarok, akik például a Demokrata Pártra (DS) szavaztak a szerbiai választásokon, most láthatták, mekkora hibát követtek el. Több ellenzéki képviselő felháborítónak minősítette, hogy a szabadkai kommunális díjszabások messzemenőleg legmagasabbak egész Szerbiában. Eközben sok vo lt a személyeskedés, amiben Saša Vučinić (DS) tűnt ki, aki egyebek között azt állította, hogy Kasza József (VMSZ) és Gojko Radić (SRS) baráti viszonyban vannak. Radić azt válaszolta, hogy ez ugyan nem igaz, de másrészt semmi kifogása az ellen, hogy segítse n Kaszának, ugyanis pártja "mindig az elesettek oldalán állt", s miután Kasza szerinte megbukott a választásokon, nincs rendben, hogy most egyesek "keresztre feszítik". A Szabadkai Rádió privatizációjával kapcsolatban számos felszólalás hangzott el. Néhány ellenzéki képviselő utalt rá, hogy a Szabadkai Rádió a Subotičke novine sorsára juthat, vagyis "megvásárolhatja egy szélhámos, aki aztán tönkre teszi, s ez közvetve használ majd a leendő Kaszavíziónak". Többen ellenezték a Szabadkai Rádió magánosítását, m ondván, hogy az a nagy hagyományú közszolgálati médium megcsonkításához és elsorvásztásához vezethet. László Gyula és Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselői emlékeztettek rá, hogy az ő képviselőcsoportjuk volt az egyetlen, a mel y régóta felvetette a Szabadkia Rádió problémáját és őszintén küzdött az említett médium megmaradásáért, míg mások ezt képmutatóan tették, éspedig a választási kampány keretében, mint például a Vajdasági Magyar Sövetség (VMSZ) a Magyar Nemzeti Tanácson (MN T) keresztül, két nappal a választások előtt. Némi huzavona után Kucsera Géza, Szabadka polgármestere beleegyezett, hogy a lehető legrövidebb időn belül összehívja a KKT rendkívüli ülését, melynek csak egy napirendi pontja lesz: a Szabadkai Rádió. vissza Markó Béla Románia csatlakozásáról − Bennem nincs félsz 168 óra − 2007.02.05., 2007. évfolyam, 5. szám szerző: Lampé Ágnes Románia január elsejei EUcsatlakozása nem változtatta meg varázsütésre az erdélyi magyarok (és románok) hétköznapjait. Egyesek úgy vélik, csupán az integrációig volt szükség az RMDSZre, most akár fel is oszlathatná magát. A szervezet elnökével beszélgettünk. Valóban olyan euforikus a hangulat Bukarestben, mint arról a magyarországi sajtó tudósít ott? Mindenki örül. Eufóriáról nincs szó. Magyarország csatlakozása után ideát kissé elcsaptuk a hasunkat az ünnepléssel, hiszen – a várakozással ellentétben – nem lett egyszeriben nyugati az életszínvonal, nőtt a munkanélküliség, éleződtek a politikai feszültségek. A várakozás nálunk is nagy. A legtöbben azért „mindössze” szabad utazásra, kicsit könnyebb munkavállalásra, a külföldi kapcsolatok élénkülésére számítanak. Olyannyira, hogy sok román már az első napon Nyugatnak indult munkát keresni. Az egyik célország, NagyBritannia villámgyorsan mó dosította is bevándorlási politikáját. Hosszú ideje több millió román dolgozik Nyugaton, főleg Spanyolországban, Olaszországban. Lehetett rá számítani, hogy a csatlakozás után nő a mozgás, de arról nem tudok, hogy tömegek indultak volna útnak. A brit állá spont pedig nem január elseje után változott. Már korábban bejelentették: nem liberalizálják munkaerőpiacukat. Tőkés László azt állítja: Ha Erdély „a globalizáció hátsó udvarába” kerül, az ottani magyarok bérmunkások nemzetévé válnak, rohangálnak Budapest és Bukarest között, oda, ahol jobb a fizetés.
