Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya

2007-02-01

19 Bennem nincs félsz. Számunkra csak hasznos, ha honfitársaink szabadon szerencsét próbálhatnak. Így nagyobb

valószínűséggel térnek vissza szülőföldjükre. Csak dolgozni járnának át? Ha a munkavállalás szabada

bb, úgy hiszem, kevesebben döntenek a végleges kitelepülés mellett. Ha elmennek is,

jövőjüket itt tervezik Erdélyben. Legalábbis remélem. Ezt kissé szorongva mondja. Elképzelhetőnek tartja, hogy a csatlakozás miatti öröm elnyomja a 2004. december

ötödikei népszavazás körüli vitákat? Gyógyule a seb? Lassanlassan, de mérséklődik a feszültség. De ugye továbbra is az a céljuk a határon túliaknak, hogy megkapják a kettős állampolgárságot? És marad is, hisz annak számunkra komoly szimbolikus tartalma van. Bár az EUban minden polgárnak szinte azonosak a jogai, Romániában két éve még a kisebbségi jogokat biztosító

törvényt sem lehet megszavaztatni. Az elmúlt másfél évtizedben két fontos politikai célunk volt. Bevinni Romániát a NATOba és az unióba, így

ter

emtve esélyt arra, hogy az erdélyi és a

magyarországi magyarok ismét együtt, egy politikai keretben legyenek.

Elértük. A másik, hogy jogegyenlőséget, önállóságot harcoljunk ki a magyar közösségnek. A kisebbségi jogok

terén sokat haladtunk, a nyelvhasználat, az anyanyelvi oktatás ügyében is előre

léptünk. Ehhez képest a kolozsvári Babeş

–

Bolyai Egyetemről novemberben két oktatót kizártak, mert magyar feliratokat

csavaroztak a falra. Tanulságos történet. A vezetőségben ülő magyarok képtelenek voltak racionális meggondolásra bírni román

kollégáikat. A román többség görcsösen elzárkózik bizonyos szimbólumoktól, miközben kitartóan hirdeti az

egyetem multikulturális jellegét. Egyes magyarokat ez radikálisabb fellépésre sarkall. Sajnos megmerevedtek az

álláspontok, s őszintén szólva nagyon nehéz lesz eze

n segíteni. Egyelőre képtelenek vagyunk áttörni a román

ellenállás falát a kollektív jogok és az autonómia terén. Ilyen nagyszámú nemzeti közösségnek az ügyeiben, mint

az erdélyi magyarság, önállóan kell dönteni. Ami a kolozsvári egyetemen történt, azt mut

atja: a román többség

dönt a magyar oktatás ügyeiről is. Változtatnunk kell. Hogyan? Ezért van szükség többek közt egy jó kisebbségi törvényre. De sajnos a politikai élet Romániában is rémesen

viszálykodó. Többséggel nem rendelkező kormánykoalíció van ha

talmon, amelynek mi is része vagyunk. A

kabinet akkor sem tudja érvényesíteni a magyarok számára fontos megoldásokat, ha még egyetért is velük. Pláne ha borul a kormány. A Demokrata Párt vezetője, Emil Boc a kabinet átszervezésére szólította fel Tăriceanu miniszterelnököt. Javaslatai között még az ön által betöltött miniszterelnökhelyettesi poszt megszüntetése is

szerepel. Régi elképzelése ez a Demokrata Párt elnökének. Csakhogy az átszervezéshez többség kell. Az pedig nincs meg.

Amúgy magam is egyetérte

k azzal, hogy tegyük racionálisabbá a kabinet működését. A miniszterelnökhelyettesi poszt viszont fontos számunkra. Politikai jelenlétet biztosít az RMDSZnek. De hajlandóak vagyunk tárgyalni,

mert az RMDSZ nem pozíciókhoz, személyekhez ragaszkodik, hanem ahhoz, hogy megfelelő súlya legyen. Az RMDSZ kormánypozícióban komoly befolyással lehet az uniós támogatások, fejlesztési alapok elosztására. A

pénzről szól a kiszorítósdi?