Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
6 pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb táv ú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz jutnak a politikában? Igenis, lehet más a politika. A megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat. Ez nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. A bizalom alapja a kölcsö nösség, a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. Úgy is mondhatom, az elvárások egyensúlya. Mit vár el polgáraitól az állam, amely megszorításokra kényszerül? És mit vár el az emberektől a felelős kormány? Bizony, a kormány elvárja a belátást, sőt, az együttműködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saj át közvetlen érdekeiken, életszínvonaluk romlásán emelkedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. De hiszen akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kormánytól. Nem az adokkapok p olitikai színházat, hanem komolyságot és odafigyelést. Partneri viszonyt, és tiszteletet. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása. És amikor a polgár erkölcsi emelkedettséget követel a politikától, eg yben részvételi igényét is megerősíti. Ennek pedig alapfeltétele a tájékozottság. Mindenekelőtt világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend, és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és civil szerveződések véleményét is érdemben mérlegelni kell. A közbizalom felépülése azért sem lehetetlen, mert a pártpolitikai megosztottság - amely ma oly sok embert elvakít - mégsem gyökerezik mélyen. Felmérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek, tekintet nélkül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartjáke magukat. Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian - méghozzá sokan - tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyerme kek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket is. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország alapjában véve egységes, hiszen életcéljaink közös értékeken alapulnak, ugyanazt értjük jón és rosszon. És ha így a leglényegesebb dolgokban egy nyelvet beszélünk, meg kell, hogy értsük egymást az ország dolgaiban is. Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemze t egésze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett. Így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is vall juk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat. Az Unió hatalmas teret nyit, amelyben különböző nemzetek élnek együtt, hol éles nyelvi és kulturális határokkal, hol egymásba ékelődve, hol vegyesen. Egy ilyen nyitott té rben nyitott szívvel kell lennünk egymás iránt, ismerve és megértve a másik nemzet fiait. Minden magyar szeretheti a Kárpát medence egészét, minden tájat, ahová történelme és kultúrája köti. És hasonlóan érezhet az összes itt élő nép. Közös értékeinkhe z hozzátartozik a szolidaritás a szegényekkel. Az állam ugyan visszavonulhat, de a szegénység ott marad. Ezért a szociális felelősség intézményeinek át kell rendeződnie. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogas sák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek leszneke a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével. Közös értékeink között mindenki első helyen említi a családot és gyermekeket. Forduljunk a gyermekek felé! Ők gazdagítanak minket a reménnyel. Értük érdemes áldozatot vállalni. Holnap ők lesznek Magyarország. Ezért most, amikor megismételem minden magyarhoz, és az ország minden lakosához intézett újévi jókívánságaimat, külön i s sok örömöt és sok erőt kívánok a szülőknek, a családoknak! vissza Románia és Bulgária belépett az EUba NOL • Népszabadság Online • 2007. január 2. Bukarestben színpompás fénydíszletek rengetegében üdvözölte Romániát és a románokat Traian Basescu elnök, abból az alkalomból, hogy éjféltől az ország az Európai Unió tagjává vált. Néhány perccel korábban a magas rangú külföldi vendégek egyenként üdvözölték néhány mondatban Romániát . Köztük Göncz Kinga külügyminiszter angol és magyar nyelven gratulált - a romániai magyar közösséget is üdvözölve - az EUcsatlakozás alkalmából. Ezután látványos tűzijáték közepette folytatódott az ünnep a legjobb romániai együttesek fellépésével. Az EU Bizottság 2006. szeptemberi végi döntése nyomán Románia és Bulgária megkapta az EUtagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, így 27 tagúra bővült az EU.
