Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
7 Szili Katalin részt vett a bolgár ünnepségen Külön megköszönték Magyarországnak az EUcsatlakozás i folyamat támogatását a Bulgáriában zajló csatlakozási ünnepségeken - hangoztatta Szili Katalin hétfőn. Az Országgyűlés elnöke, aki Magyarország képviseletében vett részt a Bulgária európai uniós csatlakozása alkalmából megrendezett ünnepségeken, elmondta : EUtaggá válásától Bulgária a balkáni térség megerősítését, perspektíváinak szélesítését szeretné. A házelnök úgy vélte, Bulgária - az első balkáni csatlakozó országként - kultúrájával, például a cirill betűk használatával színesíteni fogja az EU palet táját. A házelnök Szófiában találkozott Szimeon Szakszkoburggotszki korábbi miniszterelnökkel (II. Simeon volt uralkodóval), valamint részt vett a bulgáriai magyar nagykövet által adott ebéden, amelyen jelen volt a bolgár belügyminiszter, a magyarbolgár g azdasági kamara elnökei, a bolgár parlament környezetvédelmi bizottságának vezetője, valamint két ügyvéd azok közül, akik a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónőket védik. Ütemezett munkaerőpiaci nyitás a román és a bolgár állampolgárok előtt Románia é s Bulgária európai uniós tagságának első két évében 219 szakmában kapnak automatikusan munkavállalási engedélyt Magyarországon a két ország állampolgárai - közölte a kormányszóvivő hétfőn. A két ország csatlakozása utáni első két évben 219 olyan szakmában, ahol munkaerőhiány van - ilyen például az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar vagy az egészségügy - a román és a bolgár munkavállalóknak kérniük kell ugyan a munkavállalási engedélyt, de azt automatikusan meg is kapják - írta közleményében Danks Em ese, hozzátéve, hogy az eredetileg 140 szakmát tartalmazó lista jórészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára bővült ki. A Romániából, illetve Bulgáriából érkező gyakornokok és a szezonális munkavállalók számára fennmarad az eddigi kvótarends zer, vagyis országonként 700 gyakornok, illetve 8.000 szezonális munkás dolgozhat Magyarországon. Azokon a területeken, ahol nincs szükség többletmunkaerőre, a nyitás csak folyamatosan, egyegy szektor változó munkaerőigényét figyelembe véve valósulhat m eg. Az ütemezett nyitás szabályait a tapasztalatok alapján a kormány egy év múlva újra áttekinti, és ha szükséges, akkor változtat a feltételeken. vissza Európa, harmadosztály? Népszabadság • Szőcs László • 2007. január 2. A szilveszter éjféli ünneplés nem feledteti a két új uniós belépőhöz kapcsolódó félelmeket. Harmincmillió fővel, köztük több mint egymillió magyarral bővült (493 millióra) hétfőn az Európai Unió lakossága, ám gazdasága mindössze egy százalékkal. Ez is rávilágít: az EU ötödik bővítési körének betetőzése minden korábbinál szegényebb tagokat hoz a huszonhetesre bővült klubba. Bulgária és Románia az EU25ök egy főre jutó hazai össztermékének 33, illetve 34 száz alékát produkálja csak az Eurostat decemberi kimutatása szerint – az eddigi legszegényebb Lettország még 48 százalékon állt. A két ország gazdaságával kapcsolatos uniós félelmek – magas infláció és munkanélküliség, az EU pénzek fogadására életre hívott int ézményrendszer ingatagsága, a nagyfokú korrupció – Brüsszel számára kétségessé teszik, hogyan birkóznak meg az egységes belső piaccal, s miként használják fel a hétéves pénzügyi ciklusban nekik járó 41 milliárd eurót. Az EU roma lakossága velük mintegy hár ommillió fővel bővült – ez az esélyegyenlőségi politika újragondolását követeli meg. A huszonöt eddigi tagállam védzáradékokkal óvja magát. Az elsőt már életbe is léptették, mivel Bulgária nem felelt meg a repülésbiztonsági követelményeknek. Korlátozások sújtják őket az élelmiszerforgalmazásban is. A legtöbb tagállam teljesen vagy részben zárva tartja előttük a munkaerőpicát – a régi tizenötökből Finnország és Svédország a két kivétel. A rendkívül alacsony, 4055 ezer forintnak megfelelő bulgáriai és román iai bérek migrációs félelmeket keltenek; ezt erősíti, hogy Románia belépésével az EU határossá válik Moldovával, az egész
