Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
26 megbízott, ahogy akarja, hanem elsősorban azért érdekesek, mert mindezt leszámítva maga a z eredmény is többféleképpen értelmezhető. Az RMDSZ honlapján közzétett eredmény például azt próbálja sugallni a felmérést szállító egyesület, hogy az RMDSZt mindenki szereti, az ő képviselőit látná szívesen a parlamentben, EPben, önkormányzatokban és ah ol még csak lehet, ha viszont egy kicsit másképp vetjük össze a számokat és az arányokat, igencsak meglepő dolgok derülhetnek ki belőle: a válaszadóknak a 30%a sem szavazna az RMDSZre, a helyi RMDSZszervezetek 51,9 százalékával vagy nincsenek megelégedv e, vagy azt sem tudják, mit csinálnak egyáltalán, a megyei RMDSZszervezeteknél ez az arány 53,9%, az SZKT esetében 66,6, az ügyvezető elnökségnél 55,1, a parlamenti frakcióknál pedig 53,3 százalék. Az összegzésekben persze teljesen más az arány, jelezni s em kell, kiknek a javára, érdekességképpen pedig még azt is megtudjuk, hogy az autonómia és az egyetem alig bír némi támogatottsággal a magyarság körében, míg Tőkés Lászlót és Szász Jenőt az RMDSZ politikusai közé számolják a derék felmérők, de még az is k iderül, hogy az erdélyi magyarság többsége nem látja jónak, hogy az RMDSZ túlzottan sokat foglalkozik az autonómiaformák kérdésével. A felmérést a Centrul de Cercetare a Relatiilor Interetnice (CCRIT) egyesület végezte, melynek a magyar vonatkozású tevéke nységéről a honlapja meglátogatása esetén nem sok derül ki, s ha az ember nem ismeri a román vagy az angol nyelvet, akkor végképp semmi. De hát a romániai multikulturalitás a lényeg, nem akadunk ezen fenn, mint ahogy a kérdőívek bemelegítő kérdéseire sem t érünk ki helyszűke miatt. Kérdezik itt az egész Erdély 77 településéről november 20.december 4. között meginterjúvolt 1043 magyart arról, hogy fog élni négy év múlva, mennyire elégedett a lakással, amelyben lakik egészen az egészségi állapotáig és a munka helyi gondjaiig, mintegy bemelegítésképpen, de bennünket most az érdekel, ami a megrendelőt így az EP- és a mindig esedékes előrehozott választások előtt: az RMDSZ helyzete az erdélyi magyarok szemében, legalábbis eszerint a több izgalmas furcsaságot is fe lvonultató felmérés szerint. A lényeghez az adott városok polgármesterei és az önkormányzatai felől érdeklődő kérdések vezetnek, de mivel ezekből nem mérhető gyakorlatilag semmi az RMDSZ népszerűségéből, nem térünk ki rájuk sem. Az első bennünket érdeklő kérdés: Milyen mértékben elégedett a helyi tanácson belül az RMDSZképviselők tevékenységével? A teljes mértékben elégedettek mindössze 5,6%ot, az inkább elégedettek 35,2%ot tesznek ki, azok aránya pedig, akik inkább elégedetlenek (17,1%), teljes mérték ben elégedetlenek (7,4%) vagy nem is hallottak arról, hogy mivel foglalkoznak az RMDSZes tanácsosok (22,1%) összesen 46,6 százalék, szemben a 40,8cal, a többékevésbé elégedettek összesített számával. A következő idevágó kérdés a parlamenti választásokk al kapcsolatos: Ha vasárnap országos (parlamenti) választásokat szerveznének, Önt melyik helyzet jellemezné a következőn belül? A megkérdezett erdélyi magyaroknak 33,6 százaléka válaszolta azt, hogy elmenne szavazni, és azt is tudja, kire adná le voksát, 3 8,9 százalék elmenne szavazni, de még nem tudja, kire, 23,1 százalék biztosan nem menne el szavazni, 3,7 százalék pedig nem tudja. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett erdélyi magyaroknak még a 33,6 százaléka sem szavazna biztosan az RMDSZre (hiszen az, ho gy biztosan tudják, kire szavaznak, még nem azt jelenti, hogy ez az RMDSZ, a bizonytalanok pedig még távolabb állnak ettől, hiszen ha 16 év után sem tudják, kire szavazzanak, akkor nagy valószínűséggel nem az RMDSZszavazól automatizmusa munkál bennük, kül önben fel sem tevődne a kérdés). Ez nem a szavazási hajlandóság alacsony volta miatt van így, hiszen az ennek kétszerese, hanem, úgy tűnik, másutt keresendő a válasz. Ha pedig összeadjuk a szavazni kívánó bizonytalanok számát az otthon maradókkal (akik így szintén nem szavaznak az RMDSZre), akkor 62%ot kapunk, ami kétszerese az esetleges RMDSZszavazóknak (megengedve, bár lehet tévesen, hogy a 33,6% nagy része RMDSZszavazó), melynek következtében egyértelművé válik, hogy az illetékeseknek el kellene errő l gondolkodniuk, ha választásra készülődnek. De addig is következik egy másik grafikon, melyből kiderül, hogy „a szavazási arányok regionális bontásban” igen jók, mégpedig annyira, hogy összesen Erdélyben 90,6% Székelyföldön pedig 90,9% az RMDSZt szeretők száma. Igen ám, de ha megnézzük az apró betűs magyarázatot, kiderül, hogy ezek az arányok „a szavazási preferenciával rendelkezőkön belül” értendők, nem pedig az „egész Erdélyen” vagy Székelyföldön. Azok szépen megvannak eggyel fennebb. Ez mindössze azt j elenti, hogy a felmérés szerint azok közül, akik tudják, kire szavaznak (de nem biztos, hogy az RMDSZre), tehát a fenti 33,6%nak csak mintegy 90 százaléka szavazna az RMDSZre, így a feltételezett 33,6% tovább csökken, 30,24re, amiből még mindig lehetet len megsaccolni a valós arányt, főleg hogy elvileg a bizonytalanok is hajolhatnak bármerre. A fenti adatokkal ellentétben igencsak meglepő „a népesség problémáit” firtató kérdéskör. Itt több probléma közül választhatnak a megkérdezettek, akik közül érdeke s módon a magyar közösség autonómiáját 15,1%ban,
