Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
27 Székelyföld autonómiáját pedig 13,5%ban jelölik meg a felmérés szerint. A nyugdíjak és jövedelmek növelése 50,9%ot, munkanélküliség problémája 36,3%ot, a tudatlanság és a válaszmegtagadás szintén 36,3%o t foglal el, míg az „önálló magyar egyetem” (állami jelző kifelejtve) csak 10,4%ot kap. A bizonytalanok nagy aránya legalább annyira érthetetlen, mint az első két adat, hiszen olyan problémák voltak felsorolva, amelyre műveltségtő és tájékozottságtól mind enki tudott volna válaszolni: munkanélküliség, autópálya, korrupció, adók, egészségügy lakásgondok, bűnözés, erdők visszaszolgáltatása stb. Jog- és alaptalan volna bármiféle hiba becsúszását vagy netán manipulációt feltételezni, így marad a rejtély. Ezt a rejtélyt pedig még érdekesebbé teszi a következő kérdés, mely az RMDSZt leginkább foglalkoztató problémákat hivatott rangsorolni. Itt kiemelkedő helyet foglal el mindaz, amire a magyarságnak a felmérés szerint nincs igénye: autonómia (39,9%), anyanyelvű oktatás (35,8%), Székelyföld autonómiája (35,3) és önálló magyar egyetem (28,5). Az ezt követő összehasonlításból pedig értelemszerűen az derül ki, hogy az RMDSZ eddig azzal foglalkozott, amivel nem kellett volna a potenciális választói szerint. Jobbnak lá tjuk nem kitérni arra, hogy mit jelent(ene) az RMDSZ további politizálása szempontjából ezt az „összehasonlítást” komolyan venni, és elkezdeni a véleményt nyilvánítók állítólagos igényeihez alakítani a prioritásokat, megszabadulva a legfontosabb kényes kér désektől. Két kérdés az RMDSZ koalíciós részvételével foglalkozik, ezt a döntő többség (nyilván a megfelelő tájékoztatás következtében) inkább hasznosnak tartotta mind Románia, mind pedig nemzetrészünk számára, majd a következő kérdést szegezik a válasza dónak: „Egyesek számára a romániai magyarság számára fontos, hogy képviselői ott legyenek Románia parlamentjében. Ön hogyan vélekedik ebben a kérdésben?” Fontos, véli 91%, hogy a romániai magyarság képviselői ott legyenek Románia parlamentjében. Fontos az is, hogy megjegyezzük, a kérdés nem az RMDSZről szólt, bár efelett könnyen átsiklik a felmérést tanulmányozó olvasó, a 91% könnyebben megmarad. Elvileg jól áll az RMDSZ az Intézmények iránti bizalomra vonatkozó kérdésnél, mert az összes válaszadón belüli arányok alapján 80,2% bízik meg benne, de úgy tűnik, az erdélyi magyarok szeretnek megbízni intézményekben, vagy csak ikszelgetni: a román hadseregben (melyről ugye nincsenek túl jó múlt századbéli élményeink) ugyanis 68,9%uk, a SRIben (amelyről most se m) pedig 35,1%uk bízik, de a rendőrségnek sem kell szégyenkeznie a maga 53,1%ával, sem az ország elnökének, aki 57,9 százalék bizalmát bírja a jelek szerint. Miután megtudakolták, szükségese a román parlamentben való jelenlét, most az európai parlamen ti következik, itt viszont már nem „a romániai magyarság képviseletéről”, hanem „a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének a jelenlétéről” vagyon szó. A válaszadó vagy észreveszi, vagy nem a különbséget, az arány mindenesetre 82,4 százalék az igen me llett. Az EUs kérdések közül megemlítendő a következő, melyben ki kell választani azokat a „dolgokat”, amelyek valószínűleg megtörténnek a csatlakozást követően. Ezen belül lehet választani azt, hogy a polgár többet utazhat Nyugatra, jobb lesz az üzleti á ruk minősége, vagy éppen hogy több külföldi turista látogat meg, de semmiféle autonómiaforma megvalósulását nem lehet beikszelni, mintha a kérdőív készítői előre ismerték volna az előző kérdések egyikére adott választ, mely szerint úgyse érdekli az az erdé lyieket. Vagy a megrendelő nem is kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni retorika szintjén sem a továbbiakban? Előbbutóbb kiderül… Az országban tomboló korrupcióról mondott véleményeket nem értékelnénk, érdekes viszont az utolsó rész, az RMDSZszel szembeni bizalommal kapcsolatos eredményekkel az utóbbi fél év tevékenységének tükrében. Itt a válaszok hat részre oszlanak (a nyelvtani helyességgel most nem foglalkozunk): semmit sem tudok róla, nagyon elégedett, elégedett, elégedetlen, nagyon elégedetlen, nem v álaszol. M ivel ez az igen nagy felosztás nagyon megnehezít bármilyen képalkotást a kérdésről, bátorkodunk kicsit egyszerűsíteni: összevonjuk az elégedetlent, a nagyon elégedetlent és az egészről semmit nem tudót, mert, még ha furcsának is tűnhet az utóbbi bevonása, az összevonás nem ferdítés, hiszen az, ha valakinek a leghalványabb lila gőze sincs arról, hogy mit csinált fél éven keresztül Markó Béla vagy a magyar honatyák, az semmiképpen nem az RMDSZ munkáját dicséri (hacsak nem bunkózzuk le a válaszadók kb. 30%át, főleg arra is gondolva, hogy tájékozottságtól és intelligenciahányadostól függetlenül látja valaki, hogy mi történik vagy mi nem történik körülötte). A választ megtagadókat lenne csúsztatás bevonni, ám ezt nem tesszük. Így tehát a helyi RMDSZ vezetőségéne k a tevékenységével 44,9% elégedett (ebből 5,8 a nagyon elégedett), szemben az 51,9%kal és a 3,2% válaszmegtagadóval. A megyei RMDSZszervezetek tevékenysége sem népszerűbb: 42,7% elégedett szemben 53,9cel szemben, az SZKT munkáját 27% értékeli pozitívan szemben 66,6%kal. Egyedül Markó Béla áll a mérleg túlsó oldalán: vele 56,8% elégedett és 39,2% nem,
