Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-23
13 meglepetésének tekinthető viszont, hogy bejutott a parlamentbe a Djindjic egykori bizalmasa, a belpolitikai porond fenegyerekeként elkönyvelt, Cedomir Jovanovic vezette Liberális Demokrata Párt (LDP), illetve az ő nevével fémjelzett négypárti töm örülés. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) háza táján érezhető a csalódottság. A VMSZ a remélt mandátumok közel felét szerezte meg, valószínűleg csak három képviselőt juttatott be a köztársasági törvényhozásba. Kas za József pártelnök elismerte, hogy ennél többre számítottak, de értékesnek nevezte az eredményt, mert pártja egyedül, önálló kampányt folytatva érte el, miközben harcot vívott a szavazatokért a szövetségesekkel, elsősorban DSel. Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Kasza szerint ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely elvesztését jelentette a VMSZnek - jelentette Fazekas László, az MTI belgrádi tudósítója. A DS miniszterelnökjelöltje, Bozidar Djelic - aki a Djindjickormány pénzügyminisztere volt - azt várja, hogy pártbéli felettese, Tadic neki ad kormányalakítási megbízást. Leszögezte, hogy nem hívná meg a kormányba sem a radikálisokat, sem a szocialistákat, de a DS nyitott az együttműködésre minden más párttal. Boris Tadic szerint mihamarabb meg kell alakítani a kormányt, ezért felszólította a demokrata tömb pártjait, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket. Az államelnök elismerte, hogy nem lesz könnyű kormányt alakítani, de leszögezte, hogy a DS - amely már birtokolja az államfői széket - a miniszterelnöki tisztség igényével indul neki a koalíciós tárgyalásoknak. A választási győzelem dacára a szerb radikálisok nem i s számítanak arra, hogy Tadic felkéri a pártot kormányalakításra. Tomislav Nikolic elnökhelyettes - aki az SRSt vezeti, amíg a háborús bűnökkel vádolt pártelnök, Vojislav Seselj ítéletére vár a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében - nem zárta ki, hogy a DS és a DSS a Nyugat nyomására valamely más párttal vagy pártokkal egybekelve kormányt alakít, de szerinte a kabinet nem lesz hosszú életű, megbukik már az első akadályon, amikor a Nyugat előterjeszti Koszovó függetlenségének tervét. A Nikolic által említett buktatóval Belgrádnak várhatóan szembesülnie kell, még mielőtt megalakulna az új kormány. Martti Ahtisaari, az ENSZfőtitkár koszovói különmegbízottja várhatón már pénteken, a hathatalmi balkáni összekötőcsoport képviselőinek bécsi találkozóján el őáll a jövőbeni jogállást taglaló tervével, majd február elején Belgrád és Pristina elé terjeszti elképzelését. Eredetileg a tavalyi év végéig kellett volna előterjesztenie javaslatát, de ezt elhalasztották a szerbiai választások utánra. Agim Ceku kosz ovói kormányfő hétfőn gyors döntést sürgetett az ENSZ irányítása alatt álló délszerbiai tartomány jogállásáról, reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség mihamarabb elismeri Koszovó függetlenségét. Ezzel egybecsengő közleményt adott ki a tartományi kormány is, amely szerint a státusról hozandó döntésnek támaszkodnia kell a koszovói nép függetlenségi törekvéseire és a szuverén állam iránti igényére. A Nyugat azonban nem vág elébe a dolgoknak, egyelőre beéri azzal, hogy megelégedéssel nyugtázza: a szerbiai választás révén ismét a demokratikus erők kapnak kormányalakítási esélyt. Ilyen tartalmú nyilatkozatott tettek közzé hétfőn brüsszeli találkozójukon az EUtagországok külügyminiszterei, és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főfelelős is azt emelte ki, hogy többségben az uniópárti demokratikus erőkre szavaztak a szerbiai polgárok. vissza Az ET határozati javaslata a romániai magyar kisebbség felsőoktatási diszkriminációja ellen S. Tóth László, az MT I tudósítója jelenti: Strasbourg, 2007. január 22., hétfő (MTI) - Közös határozati javaslatban tiltakozott hétfőn Strasbourgban a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több vezető politikusa, neves külföldi képviselők. A határozati javaslat - amelyet Göran Lindblad, a svéd delegáció vezetője nyújtott be, de azt aláírásával támogatta például a parlamenti közgyűlés egyik legfőbb testületének, a politikai bizottságnak az el nöke, a török Abdülkadir Ates, valamint Luc Van der Brande, az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakciójának vezetője, Eduard Lintner, a tagállamok kötelezettségvállalásait ellenőrző monitoring bizottság elnöke, illetve Borisz Cilevics, a kisebbségi a lbizottság vezetője is - felkéri a parlamenti közgyűlést, hogy vizsgálja meg: biztosítotte a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A beterjesztők sürgetik azt is, hogy a parlamenti közgyűlés szólítsa fel Romániát a regionális és ki sebbségi nyelvek chartájának ratifikálására. Ezt a dokumentumot a bukaresti vezetés már 12 éve aláírta, de hatályba léptetése azóta sem történt meg. A határozati javaslat emlékeztet a kolozsvári BabesBolyai Egyetemen kialakult helyzetre, ahol két mag yar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvű feliratokat akartak elhelyezni az épületekben - miközben az egyetem magát három nyelvű (románmagyarnémet), multikulturális intézménynek mondja. A dokumentum nem csak
