Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-23
14 ezzel a kérdéssel foglalkozik; általános érvénnyel is leszögezi, hogy Romániában a magyar anyanyelvű professzorokat és diákokat a felsőoktatásban való anyanyelvhasználat terén számos módon diszkriminálják. A felsőoktatásban továbbtanulóknak csak 4,4 százaléka tartozik a magyar kisebbséghez, s min dössze 1,6 százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy magyarul tanulhasson, miközben a magyarok aránya az ország lakosságának 6,6 százaléka. Az MTInek nyilatkozva Szabó Zoltán, a parlamenti közgyűlésen részt vevő magyar delegáció vezetője, szocialist a képviselő hangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség egységesen támogatta az indítványt. Hozzátette: az ügyből nem akartak "magyar kérdést" csinálni. Egyszerűen arról van szó: a román törvények garantálják, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvi oktatáshoz. Ezért szól úgy a BabesBolyai Egyetem alapokmánya, hogy az három nyelvű intézmény - csak éppen az erre vonatkozó határozatokat nem hajtották végre. Szabó szerint ez közvetlenül nem a román állam felelőssége, hiszen egyetemi autonómia van - ám végső soron a dolog mégis oda vezet, hogy csorbul a magyar kisebbségnek az anyanyelvi oktatáshoz való joga. "Itt emberi jogokról van szó, amelyek védelmének a kontinensen az Európa Tanács az első számú letéteményese" - mondta a magyar politikus az MTInek, azt is hozz átéve: ő abban látja a strasbourgi kezdeményezés jelentőségét, hogy azt olyan ETképviselők írták alá, akiknek komoly tekintélyük van a parlamenti közgyűlésben, s így a határozati javaslatnak súlya van. Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar delegá ció helyettes vezetője az MTInek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak 18 esztendeje legfőbb követelése a magyar egyetem visszaállítása. Az elmúlt 18 évben számos ígéret, hitegetés hangzott el e téren - s most eljött az ideje, hogy Ro mániára nemzetközi nyomás nehezedjen ebben az ügyben. Németh különösen méltánytalannak mondta, hogy a kolozsvári egyetem vezetői az intézmény multikulturális jellegéről szóló deklarációik ellenére lábbal tiporják a valós többnyelvűséget. Akik pedig ennek é rvényesítéséért küzdenek, azokat megbélyegzik, majd jogellenesen elbocsátják. A fideszes politikus kiemelte, hogy a határozati javaslatban hangsúlyosan szerepel a nyelvi charta ratifikálásának kérdése. "A nemzetközi kötelezettségeket be kell tartani" - han gsúlyozta ennek kapcsán. Végül közölte, hogy a két elbocsátott oktató éppen ezen a héten, a parlamenti közgyűlés hetében Strasbourgba látogat. vissza Szerb radikálisok: vesztes győztesek - Papírforma Szerbiában - Győzött S eselj, de a demokratikus erők készülnek kormányalakításra Népszabadság • Pilcz Nándor • 2007. január 23. A papírforma szerint alakult Szerbiában a Milosevicsdiktatúra utáni harmadik parlamenti választás eredménye. Ettől azonban senki sem lett okosab b. Pillanatnyilag csak annyit lehet biztosan tudni, hogy egyik pártnak sincs elegendő mandátuma az önálló kormányzáshoz. Azt viszont már egyetlen politológus sem tudná megmondani, ki kap kormányalakítási megbízást, s utána ki kivel hajlandó koalíciós egyez séget kötni. Tény az, hogy az ország európai jövője szempontjából sorsdöntőnek nevezett vasárnapi szavazás győztese (nem először!) az Európától irtózó Seseljféle ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) lett. Második befutó a meggyilkolt Zoran Djind jics örökébe lépett Borisz Tadics vezette Demokrata Párt (DS), amely - mint várható is volt - maga mögé utasította Kostunica kormányfő Szerbiai Demokrata Pártját (DSS). Mandátumhoz jutott még a G17 párt, a választás meglepetésének számító négypárti koalíc ió, amelynek vezéregyénisége Csedomir Jovanovics, a Milosevics nélkül is 5 százalék fölött teljesítő Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint néhány nemzeti kisebbségi párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek három képviselőjét szavazták be a parlamentbe. A radikálisok a vesztes győztes szerepét játszották vasárnap este. Tomiszlav Nikolics alelnök örömmel nyugtázta, hogy százezerrel több szavazatot söpörtek be a három évvel ezelőtti eredményükhöz képest (bár ezért csak 81 mandátumot ka pnak, eggyel kevesebbet, mint legutóbb), majd bánatosan hozzátette: sajnos így sem fognak kormányt alakítani. Ebben igaza volt Nikolicsnak. A két hónapja kihirdetett új alkotmány ugyanis nem kötelezi arra az államfőt, hogy a legnagyobb támogatottsággal ren delkező párt vezetőjét kérje fel kormányalakításra. Az alkalmazandó eljárás az, hogy Tadics elnök megtárgyalja a lehetőségeket a pártok képviselőivel, és azt bízza meg a feladattal, aki kellő támogatottságáról tudja biztosítani. Nehezen képzelhető el, h ogy a radikálisok már a konzultációk első köre előtt partnerre lelnek. A szerb politikai elit ugyan nem valami finnyás, de a csetnikvajda tábora túlságosan is szalonképtelen Európában. Inkább az látszik valószínűnek, hogy Tadics demokratái Kostunica DSSéb en és a G17 pártban próbálnak szövetségest találni. Ami
