Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-19
14 Egymás ellen szövetségben Hogy az egymás elleni becsületsértő kijelentésekkel tarkított kampányt folytató két nagy demokratikus p árt közül melyik kap több szavazatot, azt egyelőre nehéz megjósolni. Minden megfigyelő szerint igen szoros végeredmény várható a Boris Tadic államelnök vezette Demokrata Párt, és Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja között. A cél érd ekében mindketten számos regionális kispárttal kötöttek választási szövetséget, bizonytalan azonban, hogy az összefogás elég lesze a parlamenti többséghez, vagy pedig egymással is meg kell alkudniuk. A szerbiai belpolitikai állapotok széttöredezettsége a választások szempontjából jelentősen felértékelte a nemzeti kisebbségeket képviselő pártokat, amelyekből hat vesz részt a jövő hét végi választáson. Egy albán, két magyar, két roma párt és a délnyugatszerbiai muzulmánokat képviselő Koalíciós Lista a Szan dzsákért nevű szervezet indul a választásokon. A szerb alkotmány számukra gyakorlatilag szavatolja a parlamentbe jutást, mert nem öt százalékos szavazati, hanem úgynevezett természetes küszöbhöz köti azt. Annyi képviselőjük lesz tehát a parlamentben, ahány szorosát az átlagosan egy képviselőre jutó szavazatoknak megszerzik. Az alacsony részvételi arány a radikálisoknak kedvez Ahogy közeledik a választás időpontja, a polgárok közül egyre többen hajlanak arra, hogy elmenjenek voksolni, így akár 4 millióan is az urnához járulhatnak- írja a Magyar Szó című vajdasági napilap a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) felmérésére hivatkozva. A határozatlan szavazók számának csökkenése egyértelműen a választás előtti légkörnek köszönhető, no meg anna k, hogy két választás között viszonylag nagy azok aránya, akik nem érdeklődnek a politikai iránt, így bőven van tartalék a mozgósításhoz. A pártoknak többet kellett volna foglalkozniuk a fiatalokkal, az egyetemistákkal és a nőkkel, valamint a szavazástól távolmaradókkal - véli Vinko Đurić, az Ipres ügynökség igazgatója. A vasárnapi szavazáson a fiatalok amúgy is meghatározóak lehetnek, az előző parlamenti választás óta ugyanis 240 ezren szereztek szavazati jogot, illetve feltehetően most szavaznak majd azo k is, akik bojkottálták a referendumot, így január 21én a részvételi aránya elérheti akár az 58 százalékot is. Đurić szerint, ha kevesebben mennének el szavazni, az a radikálisoknak felelne meg legjobban, mivel az ő szavazóik rendszeresen részt vesznek a választásokon, illetve a kisebb pártoknak, amelyek a képviselőházi küszöb eléréséért harcolnak. Mladictól függ minden? A tét az európai integrációs folyamat és a reformok végrehajtása, melyet az unió feltételként szabott a májusban megszakadt tárgyalá sok folytatásához, csakúgy, mint a háborús bűnösök elfogásához nyújtandó maradéktalan együttműködést Hágával. Az unió tiszteletben tartja a szerb választók demokratikusan kinyilvánított akaratát, de azt már most világosan leszögezi, hogy ha nacionalista é s európaiintegrációellenes erők győznek január 21én, akkor az európai integráció folyamata leáll - fogalmazott az EU bővítési biztosa. Olli Rehn elmondása szerint bármilyen lesz is az új kormány összetétele, annak teljes mértékben együtt kell működnie a nemzetközi bírósággal, és konkrét lépéseket kell tenniük a háborús bűnösök elfogására. Ha vasárnap a demokratikus erők kerülnek hatalomra, akár már februárban újrakezdhetik a tárgyalásokat. Az EUn belül azonban nem egyértelmű, hogy milyen mértékben tegy ék függővé Szerbia európai integrációját Mladic elfogásától. Javier Solana szerint az EUnak sokkal inkább Koszovó státuszára kellene koncentrálnia, és kevésbé egyetlen ember elfogásától tenni az ország jövőjét. Olaszország, Spanyolország és Görögország sz intén a tárgyalóasztalhoz való lehető leghamarabbi visszatérés híve, a franciák, az angolok és a hollandok ugyanakkor nem értenek egyet a feltételek lazításával. A demokratikus erők győzelmének elősegítése érdekében az ENSZ megpróbálja a választókat az e urópai jövő felé orientálni, ezért a választások utánra halasztották Koszovó státuszának rendezését. A határozat valószínűleg
