Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-19
15 kedvezőtlenül érinti a szerb érdekeket, ezért érdemes lesz megvárni a kormányalakítási tárgyalások lezárását – fejezte ki egyetért ését Boris Tadic szerb elnök, utalva arra, hogy a szerb érdekeket sértő döntés a választások előtt valószínűleg a radikálisok malmára hajtaná a vizet. vissza Magyar pár(t)harc a Vajdaságban FigyelőNet • 2007. január 19. Noha vajdasági honfitársaink szavazataiért két magyar szervezet is küzd a vasárnapi szerbiai választásokon, megosztva ezzel a magyar kisebbség érdekérvényesítő erejét, egy új paragrafusnak köszönhetően szi nte biztosan lesz magyar képviselő az új szerb parlamentben. Hogy a kormányban is lesze magyar párt, az egyelőre megjósolhatatlan, Kasza József mindenesetre csalódott korábbi szerb szövetségeseiben. A vajdasági magyar politika megosztottságát mi sem bizo nyítja jobban, mint hogy a magyar színekben ketten is rajthoz állnak a most vasárnapra kiírt előrehozott szerbiai választásokon: a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint az Ágoston András nevével fémjelzett Magyar Összefogás Koalí ció (MÖK), mely több kisebb csoportosulást tömörít (lásd a keresetben). „Vajdaságban a nemzeti szemléletű ellenzéki koalíció csatázik az intézményesített, a Belgrádban és Budapesten is támogatott és a helyi többségi hatalommal paktáló magyar liberális egyp ártrendszer megtestesítőjével, a VMSZszel” – esett neki nem túl lovagias módon magyar riválisának Ágoston András, mely jelzi a két formáció kapcsolatát. Támadások egyébként főleg a szerbek oldaláról Ágoston pártját is bőven érték az utóbbi időben, miutá n a pártszövetségben helyet kaptak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vajdasági tagjai is, mely szervezetet a szerb sajtóban gyakran emlegetik a fasisztoid jelzővel. A Szerbiából egy időben verekedés miatt kitiltott Toroczkai László vezette mozgalom – látva a felháborodást – végül visszavonta jelöltjeit. Ennek a közjátéknak is szerepe lehetett abban, hogy a MÖK a határidő lejárta előtti utolsó percekben nyújtotta be listáját, amely így az utolsó előtti lett a szavazólapon. Számolgatnak Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet arat ott az a Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont a VMSZ már a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlame ntbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és középszerbiai szerb pártokkal, valamint egy délszerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A törvényhozásból való kimaradá s veszélye ezúttal nem fenyeget annyira, mivel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártoknak úgynevezett természetes küszöböt ír elő a szerb választási törvény. E szerint a választásokon résztvevők számát a parlamenti helyek számával, azaz 250nel kell elosz tani. Előzetes becslések szerint egy képviselői mandátum megszerzéséhez körülbelül 1215 ezer szavazatra lesz szükség, míg a szerb pártoknak, amelyek számára kötelező az 5 százalékos választási küszöb, ebben az esetben legalább 165 ezer szavazat kell. A VM SZ 80 ezer szavazattal, azaz 57 képviselői hely megszerzésével számol reálisan, ami valamivel jobb eredmény, mint az önkormányzati választásokon szerzett 60 ezer szavazat, ami a vajdasági magyar választók alig egynegyedét jelentette. Ágoston András, a MÖK egyik vezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy 23 képviselővel jelen legyenek a szerb parlamentben. Pártos kritikák Hogy mely hívószavaknak lesz igazán foganatjuk, az január 21én kiderül, de mint a Magyar Szó című szabadkai újságnak nyilatkozó Szerb horváth György szociológus megfogalmazta, a VMSZ és a MÖK számára az a legnagyobb kihívás, hogy képeseke egyáltalán mozgósítani az embereket. A szakértő szerint "a MÖK feltette az Ágostonféle lemezt a nemzet határokon átívelő integrációjáról, ami csak eg y frázis, nem lehet vele embereket megszólítani; kellene mondani valamit például a munka világáról is".