Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-19
13 Topolánek megállapodott a két képviselővel, hogy a szavazáskor kivonulnak az ülésteremből, s ezzel lehetővé teszik, hogy a kiegyenlített képviselőházi erőviszonyok a kormányoldal és az ellenzék között a koalíció javára megváltozzanak. A hónapok óta húzódó belpolitikai válság ezzel várhatóan megoldódik, Csehországnak azonban valószínűleg ezzel sem lesz stabil kormánya. A hárompárti koalíció nem számolhat azzal, hogy simán keresztül tudja majd vinni az általa beharangozott reformokat. vissza Kevés a magyar hallgató a román egyetemeken Duna TV Híradó, • 2007. január 17. 19:11 | Határozattervezetet nyújtanak be magyarországi politikusok az Európa Tanácshoz a kolozsvári BabesBolyai Egyetemrő l kizárt két oktató ügyében. Erről döntöttek azon a tanácskozáson, amelyen a külügyi és határon túli bizottság elnöksége fogadta a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust. Jövő héten a kormányoldal és ellenzék közö sen lép fel az Strasbourgban a közelmúltban elbocsátott két oktató érdekében. Az EU egyezményei ugyanis kimondják az anyanyelvi képzéshez való jogot. „Alapvető emberi jogok érvényesülhessenek és azon belül a magyar kisebbségnek az a joga, hogy anyanyelvé n tanulhasson" - mondta Kozma József, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága MSZPs alelnöke. „Amikor őket támogatjuk, támogatjuk az erdélyi magyarság azon törekvéseit is, hogy magyar egyetemen tanulhassanak. Az ő ügyük nem csupán két személy ügy e, hanem a Babes Bolyai Egyetem többnyelvűségének a kérdése" - mondta Németh Zsolt, a bizottság Fideszes elnöke. A Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke szerint diszkriminatív az oktatási rendszer Romániában. Ezt bizonyítja, hogy a magyar hallgatók részvé tele a felsőoktatásban 50 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. „Olyan programokat kell teremteni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a diszkriminatív helyzet valamilyen módon a jövőben vagy ne tudjon megnyilvánulni, vagy pedig valóban megszűnjön" - mond ta Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetését Bodó Barna szerint a közoktatásban kell kezdeni. vissza Válaszúton Szerbia FigyelőNetösszeállítás • 2007. január 18. Három nappal a szerbiai parlamenti választások előtt szinte biztosra vehető, hogy a szélsőséges szerb radikálisok állítják maguk mögé a választópolgárok többségét, koalíciós partner híján azonban valószínűleg a két legnagyobb demokratikus párt koalíciója alakíthat kormányt. Ha mégis a radikálisok kerülnek hatalomra, az az európai integráció végét jelenti. A január 21én tartandó szerbiai parlamenti választásokon a Választási Bizottság közlemén ye szerint összességében 20 párt és szövetség, összesen 3799 jelölt száll versenybe a törvényhozás 250 képviselői helyéért. A küzdelem kiélezett, de emellett abban is egyetért minden közvéleménykutató és politikai elemző, hogy hosszú kormányalakítási foly amatra kell számítani, amelynek végén a demokratikus irányzatúnak tartott pártok valamilyen koalíciója jut kormányra. A választások előtt egyelőre úgy tűnik, a szerb választópolgárok a Vojislav Seselj féle szélsőjobboldali Szerb Radikális Pártot juttatnák a legnagyobb parlamenti frakcióhoz, mellyel szemben csak a parlamentbe bekerülő minden demokratikus erő koalíciós összefogása jelenthet alternatívát. Jelenleg ugyanis nem kétséges, hogy az éhségsztrájkján nemrég túljutott, hágai tárgyalása folytatására vá ró Vojislav Seselj pártja nem talál olyan partnert, akivel abszolút parlamenti többséget alkotva kormányt tudna alakítani.
