Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-16
19 A 61 éves Pöttering jogi, politika- és történettudomán yi tanulmányokat végzett Bonnban és Genfben, majd kurzusokat hallgatott a New Yorki Columbia Egyetemen is. Szűkebb pártriájában, Osnabrückben órákat is adott a helyi egyetemen. Az osnabrücki CDU körzeti elnöki tisztét 1990től tölti be. 1979től EPképvi selő, 1999től mostanáig pedig az Európai Parlament konzervatív frakciójának a vezetését is ellátta. A European Voice című EUtematikus hetilap 2004ben az év EPképviselőjének választotta. vissza Szélsőjobbosok randevúja Bukarestben Népszava 2007. január 16. Szerző: Lokodi Imre Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges NagyRománia Párt elnöke bejelentette, "illusztris” európai vendégeket vár a román fővárosba. A pártvezér nem nevezte meg az időpontot, mikor fogadja az Európ ai Parlament Identitás, Hagyomány, Szuverenitás nevű csoportosulás nacionalista pártjainak küldöttségeit, annyit viszont elmondott, úgy véli, a találkozó kitűnő alkalom lesz arra, hogy pártjának tagsága és szimpatizánsai megismerjék az EP új csoportosulásá t, másrészt a nyilvánosság előtt bebizonyosodjon, hogy távolról sem szélsőjobbos csoportosulásról van szó. Vadim elárulta, meghívásának eleget fognak tenni a francia Nemzeti Front vezetői, Jean Marie Le Pen és Bruno Gollnisch, és ott lesznek az osztrák S zabadságpárt képviselői. Mint ismeretes, Románia és Bulgária uniós csatlakozásának köszönhetően megalakulhatott az Európai Parlament első szélsőjobboldali frakciója. Az antiszemitizmusáról és magyarellenes nézeteiről hírhedt NagyRománia Párt öt képvisel őt küldhet az Európai Parlamentbe. Az EP jelenlegi szabályai szerint egy frakció létrehozásához legalább tizenkilenc képviselő szükséges, feltéve, ha azok öt különböző országot képviselnek. A frakcióhoz csatlakozott a bolgár Ataka Párt egyik cigányellenes képviselője is. vissza Strasbourg különítményesei Népszava 2007. január 16. Szerző: Várkonyi Tibor Nem is tudom, hogyan bírta ki évtizedekig a strasbourgi Európa Parlament, hogy nélkülözte a szélsőjobboldali frakciót. Az Ilf és Petrov nevezetes szovjet szerzőpáros szavaival: most "megtört a jég, tekintetes esküdtszék”. Hétfőn megalakult ez a nevezetes csoport, mégpedig igencsak hangzatos névvel: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás. A szokatlan keresztelést az indokolja , hogy amíg csupán nyugateurópai tagjai voltak az uniónak, időnként becsúszott a strasbourgi honatyák közé egyegy szélsőjobboldali (francia, belga, osztrák), de nem jött össze soha az a húsz, amennyi önálló frakciót alakíthatott volna. Szomorú jellegzete ssége az eseménynek, hogy a fordulat a kibővítéssel érkezett el: Románia és Bulgária idei fölvételével gazdagodott ez a rasszista, nacionalista, antiszemita csoport. NyugatEurópa demokráciái elviselik, hogy néhány ezer megveszekedett szavazó időnként a sz élsőségesekre voksoljon, de a közhangulat ott tömegesen nem hagyja megtéveszteni magát. A sajátságos az egészben az, hogy Strasbourgban most azok szövetkeztek össze, akik egyébként – legalábbis hitvallásuk szerint – mint nacionalisták mérhetetlenül gyűlö lik egymást, híveik toborzásában a nemzeti uszítás az egyik fő fegyverük. Ennek az elkendőzésére kellett a föntebb idézett hármas névadás, ezt szolgálja az a nagy parádé is, amelynek a hírek szerint Bukarest lesz a színhelye. Corneliu Vadim Tudor, a NagyRománia Párt elnöke jelentette be diadalittasan, hogy ő fogja szétoszlatni a hitet, miszerint Strasbourg most szélsőjobbosokat fogadna be. Evégett készül fogadni az illusztris delegációt: a francia JeanMarie Le Pent, hadnagyát, Bruno Golnischt, aki ellen odahaza éppen büntetőper van folyamatban a holokauszt tagadása miatt. A bolgár Ataka párt strasbourgi embere frissen azzal mutatkozott be, hogy a magyar roma fideszes Járóka Líviánál náluk "vannak szemrevalóbb cigány nők”, ami sajátos formája a liberálise llenes nézetek kifejtésének.
