Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-16
15 pártra, mégpedig a VMSZre. Miavecz Béla, a körzeti szervezet alelnöke azt emelte ki, hogy a magyar egység nem a VMDP és a VMDK által létrehozott Magyar Összefogás Koalícióban testesül meg, hanem a VMSZbe n, mert ez a párt nem mással, mint a magyar választókkal lépett koalícióra. Varga László, a VMSZ szabadkai kampánystábjának a vezetője rövid felszólalásában arra tért ki, hogy a VMSZ programja a gazdasági talpra állást, a magyar megmaradást, valamint a töb bség és kisebbség jó viszonyát célozza meg. Az összejövetelen Bunyik Zoltán volt tartományi oktatási titkár, a VMSZ körzeti szervezetének elnöke fogalmazott a legkeményebben, amikor azzal vádolta meg először Ágoston Andrást, a VMDP elnökét, hogy kihátrált a VMSZel kötendő koalícióból, ami után Páll Sándor „karjaiba rohant" és a VMDKval hozta létre a Magyar Összefogás Koalíciót, amelynek vezetője szerinte előbbutóbb a parlamentben majd lepaktál a radikálisokkal. A rendezvény egyszólamúságát némiképpen Mor ován Zsoltnak, a Magyar Köztársaság szabadkai konzuljának felszólalása törte meg, aki, miután felszólították, hogy üdvözölje az egybegyűlteket, hangsúlyozta, hogy konzulként pártügyeket nem támogat, ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy Európa most Szerbiára figyel, és nagyon fontosnak tartja, hogy „az itt élő magyarok tömegesen éljenek szavazati jogukkal és szavazzanak magyar szervezetre". vissza Ágoston a VMSZ médiafölényéről: Dávid és Góliát a páston Vajdaságma.inf o • 2007.01.15. "A Vajdaságban a nemzeti szemléletű ellenzéki koalíció csatázik az intézményesített, a Belgrádban és Budapesten is támogatott és a helyi többségi hatalommal paktáló magyar liberális egypártrendszer megtestesítőjével a VMSZel. A tét az aut onómiáért folytatott küzdelemben jól hasznosítható politikai legitimitás. Tíz év után újra Dávid és Góliát állnak a páston. Dávid nem változott, Góliátot a szavazók, reméljük, kiismerték. Valamivel több, mint tíz éve, a Vajdasági Magyar Szövetség 1996 nov emberében megtartott választásokon Belgrád és Budapest hathatós segítségével győzelmet aratott a történelmi VMDK fölött… Gyakorlatilag ettől az évtől datálódik az a két kormány által támogatott vajdasági magyar egypártrendszer, amelynek a Magyar Összefogás Koalíció a január 21én esedékes országos választásokon az autonómiakövetelő és a szerb, meg a roma betelepítések ellen tiltakozó vajdasági magyar szavazók segítségével szándékozik véget vetni… Az egy évtized alatt megtollasodott VMSZ Pásztorral, Kaszáva l és a többi vezetővel az egypártrendszer megmaradásáért, s az ezzel járó privilégiumokért küzd. A VMSZ, most vagy soha jelszóval, összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi források birtokában veti be magát a választási küzdelembe, mint a Magyar Összefogás Ko alíció. A VMSZes tisztségviselők kezükben tartják a Magyar Szót, a szabadkai Hét Napot, Kasza feleségén keresztül a Pannónia, s a politikailag megroggyant Bunyikon keresztül a Mozaik Televíziót. Más, számot tevő politizáló média a Vajdaságban nincs is. L egfeljebb Végel László liberális gondolkodó, író a Családi Kör c. hetilapban megjelenő írásai hoznak még friss politikai gondolatokat. Ellenzéki a VMDP elektronikus Hírlevél. A Vajdaság Ma nevű magyar közéleti hírportál pártatlanságának köszönhetően egyre elfogadottabb a Vajdaságban és általában a Kárpátmedencében élő magyarok között. A Magyar Szó például olyannyira mellőzi az objektivitást, hogy – feltehetően felsőbb utasításra – a Magyar Összefogás Koalíció nevét sem írja le. Még a Koalíció egyik névadó jával készült interjúban sem. Ennyit a lakájmentalitásról. Illetve még valamit. Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztősége a bemutatkozások során a VMSZt úgy részesíti előnyben, hogy a szerb pártokban fellépő magyarokat kiegyenlíti a Magyar Összefogás Ko alícióval" – írja többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a párt Hírlevelében. vissza Erdélyi magyar lenni vagy nem lenni Szabadság • 2007.01.16. (3. ol dal) Megéri erdélyi magyarnak lenni, vagy ez olyan státus, amelytől minél hamarabb szabadulni kell? Utóbbi lehetőség esetében már előre megjegyzem: kétlem, hogy az önmegtagadás, a saját bőrből való kibújás lehetséges. Ugyanis a külföldi beolvadás csak a látszatot erősíti, miszerint az erdélyi magyarból is válhat echte deutsch, magyarországi pannon, vagy becsületes amerikai hazafi, de tulajdonképpen az Erdővidéken, Nyárádmentén, Kalotaszegen vagy az Érmelléken szocializálódott benső énünk levetkőzése lehet etlen. Hülyíthetjük újdonsült szomszédainkat a román útlevél rejtegetésével, és minden erdélyiségre, romániaiságra utaló jel tagadásával, még magunknak is
