Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-13
6 Csak részben, mintegy másfél száz hiányszakmában nyitná meg a kormány a hazai munkaerőpiacot az Európai Unióhoz január elsején csatlakozó Románia és Bulgária munkavállalói előtt. A csa tlakozás első két évében, azaz januártól mintegy százharminc – száznegyven szakmában nyitná meg a hazai munkaerőpiacot a bolgár és román munkavállalók előtt a kormány – jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A szakmákat egy kormányhatározat me llékletében sorolják fel, a listát félévente felülvizsgálnák. A kormányfő meghívására tegnap a parlamentben a pártok és bizottságok vezetői mellett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) képviselői is véleményezték a javaslatot. Az SZDSZ gyorsítana A munkaerőpiac fokozatos nyitásában Kiss Péter szerint egyetértés volt a résztvevők között. Nézetkülönbség abban alakult ki – mondta a megbeszélés utáni összefoglalójában a szociális és munkaügyi miniszter – , hogy milyen mértékben és hogyan történjen a folya mat. Az SZDSZ a szocialistáknál és az MDFnél gyorsabban képzelné el a nyitást. Kuncze Gábor pártelnök és Kóka János gazdasági miniszter is a munkavállalók korlátlan beengedését javasolta. Eörsi Mátyás, a parlament európai ügyek bizottságának képviseletébe n viszont azt mondta: pártja kompromisszumot fog kötni. A politikus azonban azt is hoz zátette: az ország tartozik a határon túli magyaroknak azzal, hogy a lehető legteljesebben nyissák meg a magyar munkaerőpiacot. Információink szerint mindenkit elgondolkodtatott az az érv, miszerint az uniós elvek alapján a most megállapítandó szabályokon később nem szigoríthatunk, és nem lehet az uniós országok munkavállalói között különbséget tenni, nem lehet előnyben részesíteni a magyar származásúakat. A Fidesz vitaanyagra vár A Fidesz és a KDNP nem képviseltette magát a megbeszélésen. Lapunknak Ném eth Zsolt, a Fidesz vezető külpolitikusa azt mondta: elmentek volna a tárgyalásra, ha a kormánytól előkészített vitaanyagot kapnak. Ha ezt eljuttatják nekik, akkor majd állást foglalnak. "Különösen érdekel minket, milyen intézkedéseket terveznek a határon túli magyarokkal kapcsolatban" – mondta Németh Zsolt. Bernáth Ildikó, a foglalkoztatási bizottság fideszes alelnöke pedig leszögezte: a kormány már rég eldöntötte a kérdést, a meghívottakat pedig csak "pecsétnyomóként" használná. A kormányfő szeretné, ha a két távolmaradó ellenzéki párt legalább írásban elküldené álláspontját. Úgy tudjuk, a foglalkoztatási bizottságban a fideszesek nem ellenezték a részleges nyitást. A találkozón a foglalkoztatási és a gazdasági bizottság vezetői is a részleges nyitás mel lett érveltek, míg az európai ügyek bizottsága, valamint az OÉT munkaadói oldalát képviselő Horváth Gábor a teljes, illetve a nagyobb nyitást támogatta. Az utóbbi csoport érve: javítaná a versenyképességet, tőkét vonzana, és elősegítené a munkahelyteremtés t. Szabó Endre, az OÉT munkavállalói oldalának nevében viszont a korlátozott nyitást tartotta jobb megoldásnak. Hiller István, az MSZP és Dávid Ibolya, az MDF elnöke csak azokon a területeken könnyítené a munkavállalást, amelyeken munkaerőhiány van. Ide so rolták az élelmiszeripart, az építőipart, az egészségügyet és a textilgyártást. Az ellenzéki vezető e témában széles körű egyeztetést tartana. Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valamelyik szomszédos állam le zárja a munkaerőpiacát, akkor nálunk "pályaudvareffektus" alakulhat ki. Vagyis hazánkban várakoznának majd azok, akik tovább szeretnének menni például Ausztriába és Németországba. A nálunk várakozók pedig bekerülhetnek a szociális rendszerbe, további költ séggel terhelve a költségvetést. Öt kiemelt szempont Gyurcsány Ferenc azt emelte ki, hogy a munkaerőpiaci stratégia kidolgozásakor öt szempontot vesznek figyelembe. Az első: az ország állampolgárai elfogadják, az Európai Unió közösséget alkot; a másod ik: a nyitott Magyarország alkalmase arra, hogy megfelelően védje állampolgárainak érdekeit; a harmadik: ennek a történelmi felelősségnek a problémája; a negyedik: számos területen nincs elég szakképzett munkaerő; az ötödik: a munkanélküliség. A kormány v árhatóan a december 20i ülésén dönt a kérdésben. A tagállamok fele már fogadná a magyarokat
