Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-13
7 Amikor Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, mindössze három tagállam nyitotta meg előttünk a munkaerőpiacát: Svédország, Írország és NagyBritannia. Az első kétéves átmeneti szakasz lejárta után idén május elsején Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország csatlakozott hozzájuk. Olaszországban július 27. óta dolgozhatunk korlátozás nélkül. Franciaország, Luxemburg és Belgiu m fenntartja ugyan a korlátozásokat, de azokban a szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, a 2004ben csatlakozó tagállamok állampolgárai könnyített eljárással juthatnak munkavállalási engedélyhez. (Párizs és Brüsszel viszont egyáltalán nem akadályozza a máltaiak és a ciprusiak munkavállalását.) A többi régi tagállam egyelőre fenntartja a korlátozásokat. A 2004. május elsején csatlakozó országok viszont már belépésükkor kölcsönösen megnyitották egymással szemben a munkaerőpiacukat. Amikor Magyarország 20 04. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, mindössze három tagállam nyitotta meg előttünk a munkaerőpiacát: Svédország, Írország és NagyBritannia. Az első kétéves átmeneti szakasz lejárta után idén május elsején Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország csatlakozott hozzájuk. Olaszországban július 27. óta dolgozhatunk korlátozás nélkül. Franciaország, Luxemburg és Belgium fenntartja ugyan a korlátozásokat, de azokban a szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, a 2004ben csatlakozó tagál lamok állampolgárai könnyített eljárással juthatnak munkavállalási engedélyhez. (Párizs és Brüsszel viszont egyáltalán nem akadályozza a máltaiak és a ciprusiak munkavállalását.) A többi régi tagállam egyelőre fenntartja a korlátozásokat. A 2004. május els ején csatlakozó országok viszont már belépésükkor kölcsönösen megnyitották egymással szemben a munkaerőpiacukat. vissza Román munkaerőhiány a magyar elszívó hatás miatt Magyar Hírlap • 2006.1 2.13. Jelenleg hivatalosan harmincezer ember, ténylegesen csaknem hússzor annyi román állampolgárnak, illetve családjának jelent megélhetést Magyarország. A nyelvi akadálymentesség, a rokoni kapcsolatok, a hazainál sokkal magasabb bérszínvonal, no meg egy sereg illúzió terelte az elmúlt tizenhat esztendőben Magyarország felé a főleg – de nem kizálólag – erdélyi származású embereket. Bár a mindenkori magyarországi munkaerőpiac hivatalos trendje azóta alig változott, a Romániából érkező munkavállalóknak igencsak hullámzó fogadtatásban volt részük. A huszonötmillió "román" beözönlésének rémképe immár sokkal árnyaltabb, s őt ma több szakma munkaerőutánpótlását egyenesen a szomszédból remélik az illetékesek. Sokat változott azonban a magyarországi munkavállalás megítélése Romániában is. A feketemunka lehetőségének visszaszorulása jól azonosítható rétegek távolmaradásához, illetve megcsappanásához vezetett. A romániai bérek emelkedése, az észlelhető gazdasági fellendülés által kitermelt munkahelyek oda vezettek, hogy a magyarországi és hazai helyzet közötti szakadék áthidalható különbséggé szelídült. Olyanná, amely immár ve rsenyképessé teszi a hazai helyzetet, és a megszokott környezet, a család közelsége korábban is nehezen felülírható érvet jelentett. korábbi romániai közvéleménykutatások eredményei sokáig "vitatkoztak" azon, hogy a megélhetési gondok generáltáke a min tegy félmilliós elvándorlást. A válasz inkább a nem felé közelített, s a jelenség ma már egyre kevésbé jellemző. Az viszont nyilvánvaló például, hogy a romániai építőipar akut munkaerőgondjai abból fakadnak, hogy a magyarországi építkezéseken sok román áll ampolgár dolgozik, de az egészségügyben tátongó lyukakat is főleg a magyar egészségügy elszívó hatásával magyarázzák. Szakemberek szerint azonban rövidesen megváltozik ez a trend, s Románia európai uniós csatlakozása után a hangsúly a magasan képzett szake mberek irányába tolódik. vissza Megszavazta az Európai Parlament a két új biztost Megszavazta az Európai Parlament a ja nuár elsején csatlakozó két új tagország által adott európai biztosok, a román Leonard Orban és a bolgár Meglena Kuneva kinevezését. Az EP mostani hivatalos megerősítése után a tagországok kormányait képviselő tanács hamarosan formálisan is kinevezi őket, és a bolgár Meglena Kuneva a fogyasztóvé delmi, a román Leonard Orban pedig a többnyelvűségért és a kultúraközi párbeszédért felelős tárcát kapja az Európai Bizottságban. Kuneva jelölését 583 igen, 21 nem 28 tartózkodó szavazattal, Orbanét 595 igen, 16 nem, 29 tartózkodó vokssal hagyta jóvá az Eu rópai Parlament.
