Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
7 Ha a korlátozások kerülnek túlsú lyba, akkor azon tagállamokban, amelyek nyitnak, kialakulhat a „pályaudvar effektus”, amikor a bolgár és román munkavállalók bejutva az adott tagállam munkaerőpiacára, ott „várakoznak”, hogy az első kedvező pillanatban – legálisan vagy illegálisan – tovább menjenek egy másik EUtagállamba. Ezen effektus kialakulásának különösen nagy az esélye és veszélye azon tagállamok esetében, amelyek ma az EU külső határát jelentik – azaz Magyarország esetében is. Információink szerint a kormány arra számít, hogy a két ország csatlakozását követően lesz egy jelentős migrációs hullám, amely arányát tekintve jelentősebb lesz, mint a 2004ben csatlakozott 10 új tagállamból migráló munkavállalók száma volt. Felmérések szerint a román munkavállalók elsősorban Olaszországban, Spanyolországban és Németországban dolgoznának, Magyarországra csupán a hat százalékuk jönne. A bolgárok célja főleg Spanyolország és Görögország. Mindennek figyelembe vételével az átmeneti időszak első két évére a kormány azt javasolja, hogy Magyarorsz ág fokozatosan, a valós munkaerőigényhez, illetve munkaerőhiányhoz igazodva nyissa meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt, vagyis legalább az első két évben éljen az átmeneti korlátozás lehetőségével – értesült a Hírszerző. Az orvosok jöhetnek A korlátozás azonban információink szerint részleges lenne: azokban az ágazatokban, ahol a magyar munkaerőpiac pótlólagos munkaerőt igényel, megkönnyítenék a munkavállalást, de ahol többlet munkaerőre a gazdaság nem tart igényt, ott fennmaradna a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer. Ez a „szemezgetés elve” lehetővé tenné, hogy a folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban (egészségügy: orvosok, ápoló személyzet, aneszteziológus, röntgen asszisztens, szakképzetlen fizikai munkások s tb.) könnyebben vállalhassanak munkát román és bolgár állampolgárok. Azonban ahol a román és bolgár munkavállalók beáramlása esetlegesen kiszorító hatású lenne, vagy ahol már jelenleg is túlkínálat mutatkozik más okból a munkaerőpiacon, ott a feszültségek nem éleződnének jobban. Emellett a gyakornoki és a szezonális foglalkoztatás esetében is könnyítések lennének. Annak meghatározásában, hogy pontosan mely szakmákban váljon könnyítetté a munkavállalás, a kormány szándéka szerint a szociális partnerek részt vállalhatnak. A részleges, fokozatos nyitás a munkavállalási engedély könnyített kiadását, vagyis az automatikus engedélyeztetést jelentené. Ezzel párhuzamosan kötelezően regisztráltatni kellene a külföldi munkavállalókat, ennek elmaradása esetén „elret tentő mértékű” büntetéssel sújtanák a foglalkoztatót. Fokoznák a munkaügyi ellenőrzéseket is, a külföldiek illegális foglalkoztatását az eddigieknél szigorúbban büntetnék. vissza A határon túli magyar közösségek vezetőivel t alálkozik Gyurcsány Ferenc - ELŐZETES Budapest, 2006. december 11., hétfő (MTI) - Első alkalommal találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar közösségek vezetőivel a magyarmagyar kapcsolatok intézményrendszerének átalakítását köve tően. A megszűnt Magyar Állandó Értekezlet helyét átvevő politikai fórumon a fejlesztéspolitika és a magyarigazolványok ügye kerül várhatólag középpontba. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta a tá virati irodának, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői bármilyen más kérdést is felvethetnek a szerdára tervezett találkozón, így vélhetően szó esik majd az egyes magyar közösségek belső helyzetéről, kilátásairól is. A kedvezménytörvénnyel szül etett magyarigazolványokat első alkalommal 2002ben adták ki. A törvény szerint az igazolványok érvényességi öt év, jövőre tehát jelentős számú ilyen dokumentumot kellene lecserélni. Gémesi Ferenc elmondta, elképzelhető, hogy olyan értelmű törvénymódo sítást kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon kedvezményeket, a határon túl pedig támogatásokat biztosító igazolványok érvényességét "automatikusan", tehát különösebb igazgatási eljárás nélkül hosszabbítják majd meg. Mint mondta, nyilván nincs arra szükség, hogy valaki öt évente megvallja a magyarságát, hiszen ennyi idő alatt aligha változik meg az identitása. A szakállamtitkár szerint a magyarigazolvány nem csak a kedvezmények miatt "fontos dokumentum", hanem szimbolikus, érzelmi okok miatt is. Közölte, eddig mintegy 800 ezer határon túli magyar kapott igazolványt.
