Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
8 A romániai magyarok negyven százaléka váltott ki eddig magyarigazolványt, amelyet a kedvezménytörvény 2001es elfogadása óta változatlan feltételek között bocsátanak ki - közölte az MTIvel Székely István, a Kedvezménytörvény Tájékoztató Iroda romániai vezetője. Az irodavezető elmondta, hogy eddig 510 ezer kérelmező igényelte a magyarigazolványt Romániában, a kérések száma folyamatos, de már lényegesen kisebb, min t a jogszabály kezdeti időszakában. Hozzátette: most havonta 300500 személy nyújtja be a kérelmezéshez szükséges személyes iratokat. A szabadkai főkonzulátuson hivatalosan még semmit nem tudnak a magyarigazolványok meghoszabbításáról. Nem hivatalosan azonban ők is úgy értesültek, hogy egy felülragasztó vinyettával fogják megnövelni az érvényességüket. 2002. január 1től 2006. október 31ig 108405 Szerbiában élőnek állítottak ki magyarigazolványt, és 3209 személynek magyar hozzátartozói igazolványt. A magyar lakosság arányához képest a Kárpátmedencében Kárpátalján igényeltek legtöbben magyarigazolványt, amely iránt továbbra sem csökken az érdeklődés. Dupka György az Ungvári Központi Információs Iroda igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a z elmúlt öt évben Kárpátalján 127 769 magyarigazolványt és 3779 hozzátartozói igazolványt igényeltek. Mivel a legutóbbi ukrajnai népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 151 500 fő vallotta magát magyarnak, ebből adódóan még mintegy 23 ezren nem kérelmezték az okmányt. Szlovákiában 2006 november végéig összesen 111 ezer magyarigazolványt és 690 hozzátartozói igazolványt adtak ki. Ezek hetven százaléka az első két évben, 2003 végéig, a többi azóta került kiadásra. Gémesi Ferenc szerint a magyar szerv ezetek képviselőivel akár a következő évben át lehet tekinteni a kedvezménytörvényben rögzített támogatási formákat, ha erre a közösségek részéről igény fogalmazódik meg. A szakállamtitkár szerint át kell tekinteni, hogy a kedvezménytörvényben meghatár ozott támogatásoknak, kedvezményeknek milyen értelme és tartalma van egy csatlakozás utáni helyzetben , különös tekintettel Románia 2007. január 1jei csatlakozását követően. A kormány nem kívánja a támogatási formákat csökkenteni - szögezte le, hozzát éve: ha a magyar közösségeknek vannak elképzelései, akkor hozzá lehet nyúlni a kedvezmények mostani rendszeréhez. A december 13ai találkozó másik fontos témája a fejlesztéspolitika lesz. A magyar kormány az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsoló dó, a határmenti régiókat érintő elképzeléseiről, ezen belül a magyar közösségek lehetséges szerepéről kíván konzultálni a szervezetek vezetőivel. "Új logika alapján" a magyar közösségek nagyon aktív szerepvállalásra számítunk - fogalmazott. Mint mondt a, konkrét elképzeléseket, projekteket várnak majd, hiszen e nélkül a térségi együttműködésre szánt - a szomszédos országokban rendelkezésre álló forrásokkal együtt - 190 milliárd forintnyi európai uniós és nemzeti támogatást nem lehet felhasználni. E lmondta, a határon túli magyarság támogatására létrehozott közalapítványok január 1jével beolvadnak a Szülőföld Alapba. Ennek alapkezelőjébe - a szakmai szempontok érvényesítésével - olyanok is bevonhatóak majd, akik korábban a december 31én megszűnő köz alapítványoknál dolgoztak. A Szülőföld Alap veszi át az Illyés és az Apáczai közalapítvány identitás megőrzéssel, oktatással, kultúrával kapcsolatos feladatait, míg a gazdasági jellegű támogatási formákat a jövőben "más szerkezeti rendben" működtetik. Ez lényegében azt jelenti, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány egy olyan cégbe épülne be, melyet a MeH a fejlesztési bankkal közösen hozna létre, illetve alakítana át. Ez a cég a Corvinus Zrt. lesz, így a korábban az Új Kézfogásban működő szervezet a Zrt .ben működik tovább - tette hozzá. vissza OS - Az Anyanyelvi Konferencia tájékoztatója Budapest, 2006. december 11., hétfő (OS) - 2oo6. december 7én ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága -- Anyanyelvi Konferencia választmánya. A választmányhoz kapcsolódó tanácskozás keretében a jelenlevők elemezték a Kárpátmedencei civiltársadalom szerepét a kulturális nemzet értékteremtő erejének és versenyképességé nek biztosításában. Egyebek mellett megvizsgálták a magyar civiltársadalom potenciális tennivalóit a világon szétszóródásban élő magyarság nemzeti identitása és anyanyelve megőrzése szempontjából, ennek jegyében újra kell gondolni a nemzetközi és ezen be lül a magyar-magyar támogatási és együttműködési lehetőségeket. Általános volt a vélemény, hogy aggasztó a szórványban élő magyar közösségek helyzete, és hogy erre folyamatosan figyelmeztetni kell a magyar közvéleményt. A jelenlevők megállapították, hog y az államnak a kultúrából való fokozódó kivonulásával erősödik a civiltársadalom szerepe a hivatásos és népi kultúra minőségi művelésének segítésében. Felhívták a figyelmet arra, hogy az így felszabaduló közpénzeket a civiltársadalom testületeinek rendelk ezésére kell bocsátani, kiemelten óvni kell a közművelődést segítő támogatási rendszereket, hiszen az
