Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-05
35 Elnézést kért tegnap a Kolozs megyei RMDSZ a december elsejei koszorúzási botrány miatt. László Attila megyei RMDSZelnököt Alin Tise Kolozs megyei prefektus hívta találkozóra, h ogy tisztázzák, miként kerü lt gyászszalagos koszorú az Avram Iancuszobor talapzatára az RMDSZ részéről. A prefektussal folytatott megbeszélést követően László Attila közölte, a román nemzeti ünnepre rendelt koszorúra az azt elkészítő cég tette fel a nagy port kavaró gyászszalagot . László közleményében szerepelt az is, hogy az RMDSZ képviselői nem akarták megsérteni a koszorúzás résztvevőit. A dokumentum szerint az incidens nem volt szándékos, emiatt a megyei RMDSZ képviselői elnézést kérnek azoktól, akiket megbántottak. Mint ism eretes, a fekete szegélyű fehér szalagos koszorút Boros János alpolgármester helyezte el az Avram Iancuszobornál a román nemzeti ünnepen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete eközben megdöbbenésének adott hangot a sepsiszentgyörgyi zászlóége tés kapcsán. A szervezet szerint a történtek erkölcsi felelőse az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, valamint a Magyar Polgári Szövetség, melyek „szélsőséges románellenes propagandát folytatnak.” vissza Felmérés a rom ániai etnikumok közötti kapcsolatról Erdély.ma [ 20061205 - 07:49:07 ] Forrás: Farcádi Botond, Krónika Romániában nem gyarapodott számottevően a kisebbségek iránt előítéletekkel viszonyulók száma, ugyanakkor azonban eme társadalmi rétegen belül megn őtt azoknak az aránya, akik a kisebbségekkel szemben a szegregációhoz hasonló szélsőséges megoldásokat javasolnak – derül ki az etnikumok közötti viszonyokat vizsgáló közvéleménykutatásból, amelyet tegnap ismertetett a kormány kisebbségi hivatala. A kutat ás célja rögzíteni: Románia EUcsatlakozásakor milyenek az etnikumok közti kapcsolatok. Szorgalmas magyarok, csak magyarul ne beszéljenek A romániai magyarokhoz az ország lakossága társadalmi szempontból nem viszonyul negatívan, ami azt jelenti, hogy a románok jelentős többsége elfogadja a magyar kisebbség tagjait szomszédként, munkatársként. A románokban a magyarokról kialakult kép társadalmigazdasági téren pozitív: szorgalmas, civilizált embereknek tartják őket. Egyúttal ugyanakkor önzőknek, ellenség eseknek, arrogánsoknak tartják őket. Politikai követeléseket megfogalmazó közösségként a magyarságot a többség már sokkal kevésbé szereti: a románok 26 százaléka konfliktusosnak minősíti a köztük és a romániai magyarság mint politikai entitás között léte ző kapcsolatot. Megnőtt tehát azoknak az aránya, akik úgy látják, rendezetlen politikai ügyek miatt egy békésebb időszak után ismét ellentét feszül románok és magyarok között. Sőt minden tizedik megkérdezett a kapcsolatok további romlására számít. Horváth István szociológus szerint ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban a romániai magyarság vezetői olyan politikai célkitűzésekről beszéltek nyilvánosan, mint az autonómia különböző formáinak a megvalósítása. A megkérdezettek közel fele (43 százalé k) elutasítóan viszonyul a magyar nyelv nyilvános használata iránt. (Ez az arány 2002ben még 30 százalékos volt.) A többnyelvű feliratok továbbra sem nyerik el a románok tetszését: a megkérdezettek egyharmada elutasítja ezt. Az elutasító magatartás elsőso rban az ország keleti részén tapasztalható, Erdélyben, Máramaros vidékén és Bukarestben toleránsabb a románok viszonyulása. A felmérésből kiderül továbbá, hogy Románia lakosságának körülbelül a fele szeretné, ha például a bírói vagy rendőri tisztségbe cs ak román nemzetiségűeket alkalmaznának. A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást illetően egyre több román viszonyul pozitívan. Így a megkérdezetteknek 55 százaléka egyetért azzal, hogy Budapest támogassa a romániai magyar nyelvű oktatá st, ugyanekkora azoknak az aránya, akik támogatják, hogy Magyarország kettős állampolgárságot kínáljon a romániai magyaroknak. A többségében magyarok lakta megyék nagyobb fokú autonómiáját a románok háromnegyede elutasítja.
