Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-05
36 Nemkívánatos szomszédok: homos zexuálisok és romák A legnegatívabb kép a szexuális és a vallási kisebbségekről, valamint a romákról él. A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) nem szívesen fogadna el szomszédként homoszexuális személyt, és közel ugyanekkora (46 százalék) azoknak az aránya, akik valamely szektához tartozóval szemben viszonyulnak így. A romákkal a megkérdezettek kétötöde nem szeretne szomszédsági viszonyban lenni. A zsidókról kialakult kép sem a legkedvezőbb: a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy vélekedik, a zsid ók eltúlozzák a történelem során elszenvedett üldöztetésüket, 33,5 százalék pedig a holokausztot Isten büntetésének tartja. A felmérés eredményeit kommentálva Markó Béla miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette: továbbra is feszültségekkel te rhes a romániai etnikumok közötti viszony, ezért a kisebbségekkel kapcsolatban objektívebb tájékoztatásra van szükség. Markó szerint a társadalomban a kisebbségekkel szemben kialakult előítéletek száma nem csökkent, ez pedig aggasztó lehet. vissza VII. Csángó Nap – „megrakodunk magyar szóval" Erdély.ma [ 20061204 - 11:20:54 ] Forrás: Antal Ildikó, Takács Éva - Hargita Népe Azért szeretünk kijönni ide, mert megrakodunk magyar szóval, kiénekeljük magunkat – mondta tegn ap az egyik pusztinai asszony, aki a Csángó Napra érkezett Csíkszeredába. Hetedik alkalommal szervezték meg tegnap Csíkszeredában azt a rendezvényt, amely arra hivatott, hogy a figyelmet a moldvai magyarok sorsára, jelenére és jövőjére irányítsa. Nincs szükség frázisokra, sem szólamokra, csak szeretetre – szólt a Csángó Nap mottója, amelynek nyitányát, a Mia tyánk egy régi, énekelt változatát a pusztinai Szent István Egyesület tagjai fohászkodták el. Ráduly Róbert Kálmán polgármester miután méltatta a csángók identitása megőrzésének érdekében tett erőfeszítéseket, arra hívta fel a figyelmet, hogy a moldvai csá ngó közösség sorsa negatív példa is lehet számunkra. Ha tovább hagyjuk, hogy folyjék a belső gyarmatosítás, ami a Székelyföldön zajlik, és ha olcsó kompromisszumokat kötünk, a mi gyermekeink a moldvai csángók sorsára jutnak. A Csángó Nap programjában kel lemes színfoltot jelentett a külsőrekecsini Ignát Mónika festészeti kiállítása. A fiatal művész frissen diplomázott Nyíregyházán rajz és vizuális kommunikáció szakon. Az általa bejárt utat Bakó Klára méltatta, majd Borbáth Erzsébet felolvasta Márton Árpádn ak egykori tanítványához, kiállításmegnyitó helyett írt levelét. A Csíkszeredában tanuló diákok rövid műsora után Ferenczes István kemény kritikát fogalmazott meg a székelyeknek a csángókhoz való viszonyulásáról. Nemcsak nyelvükben, kultúrájukban, hitükben , de földrajzilag is hozzánk tartoznak ők, hiszen egykor a határ nem a Kárpátok vonulata, hanem a Szeret folyó volt. Mégis, amikor a pusztinai magyar ház építéséhez segítséget kért a székely polgármesterektől, csak Szentmárton és Dánfalva válaszolt pozitív an. Pedig a moldvai magyaroknak nemcsak a szeretetre, de konkrét, kézzelfogható segítségre is szükségük van – figyelmeztetett Ferenczes István. Az új köntösben jelentkező Moldvai Magyarság című folyóirat szerkesztői gondolataikat, gondjaikat osztották meg a jelenlévőkkel. Iancu Laura fiatal költő arra hívta fel a figyelmet, hogy Moldvában csak néhány száz gyerek tud magyarul olvasni, és a csángó falvakban egyáltalán nincs olvasáskultúra. Tehát ki kellene építeni azt a környezetet, amely lehetővé tenné az ol vasást. Ugyanakkor felvetődött a Magyarországon tanuló fiatalok kérdése, amelyre szintén Iancu Laura adott elgondolkoztató választ: már Csíkból nehéz hazamenni Moldvába, hát akkor Budapestről milyen nehéz elmenni?! A csángó napi szentmisén elhangzott: a pusztinaiak nemcsak ezen a napon vannak jelen a Makovecz tervezte Millenniumitemplomban, hanem állandóan, hisz a feltámadt Krisztust ábrázoló szobor vadcseresznyefa alapanyaga épp Moldvából került a szobrász műtermébe. A szentmise ünnepélyességét az adv enti gondolatokat kiegészítő pusztinai asszonyok éneke, majd a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola adventi nyitóhangversenye emelte. Ezt követően a templom alagsorában a Pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjainak beszámolóját hallhattuk. A magyar nyelvű szentmiséért és imáért évek óta küzdő Nyisztor Tinka egyesületvezető a sorozatos
