Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-30
15 Gesztus a balkáni országoknak Magyar Hírlap • 2006.11.30. Teljesen harcképesnek nyilvánították a NATO új elit haderejét a rigai csúcson. Új tagok csatlakozásáról nem született döntés, három balkáni országot azonban meghívtak a NATO békepartnerségi programjába. A rigai NATOcsúcson sikerült mindazt elérni, amit célul tűztünk ki – vonta meg a tanácskozás mérlegét Jaap de Hoop Scheffer főtitká r. Bár nagy bejelentésekre nem készültek a találkozó résztvevői, a katonai szervezet hidegháború utáni útkeresésének egyik jelentős állomása, hogy tegnap teljesen harcra képesnek nyilvánították a csaknem 25 ezer fős, a világ bármely pontján bevethető NATO Reagáló Erőt (NRF). A féléves váltásokban felálló NRF jövő évi működése biztosított ugyan, várható azonban, hogy később lesznek gondok a tagországok hiányos felajánlásai miatt. A NATO mindenesetre nem engedhette meg magának, hogy kudarcot valljon egy ily en szimbolikus kérdésben, különösen mivel a rigai csúcstalálkozón megfogalmazott új stratégia egyik kulcsfontosságú eleme éppen az új típusú haderő. A NATO 26 tagországa által elfogadott "politikai irányelv" az úgynevezett aszimmetrikus fenyegetésekre, a t errortámadásokra, a tömegpusztító fegyverekre vagy éppen a környezeti kihívásokra fekteti a hangsúlyt, ezzel az 57 éves szervezet szakít hagyományos hidegháborús felkészültségével. A rigai csúcson is nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindegyik tagország akarj a kivenni a részét a terhekből. Párizst, Berlint, Madridot és Rómát nem sikerült meggyőzni arról, hogy a NATO jelenlegi legfontosabb terepén, Afganisztánban vállaljanak nagyobb kockázatot. A misszió oroszlánrészét az Egyesült Államok, NagyBritannia és Hol landia vállalta magára. Több ország – köztük Románia és Szlovénia – feloldotta vagy csökkentette azokat a korlátozásokat, amelyek Afganisztánba vezényelt erőik bevetésére vonatkoztak. Új tagországok felvételéről nem döntöttek ugyan, Szerbiát, BoszniaHerce govinát és Montenegrót azonban meghívták a NATO békepartnerségi programjába. Még a döntés előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a NATO szavahihetősége forog kockán, ha a jelentkező balkáni országok nem kapnak konkrét ígéretet a szöve tségbeli tagságra. vissza Magyar kulturális központ nyílt Sepsiszentgyörgyön Magyar Hírlap • 2006.11.30. Hosszú várakozási idő után tegnap kezdte meg működését a romániai Sepsi szentgyörgyön a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, amelynek elsődleges feladata az erdélyi és az anyaországi magyarok és románok közti kulturális kapcsolatok ápolása lesz. Belgrád megkönnyebbült a rigai döntés után A NATO rigai csúcsértekezletének meglepő döntése, amellyel Szerbiát a korábbi találgatásokkal ellentétben minden feltétel nélkül felvették a békepartnerségi programba, „kitűnő hír az ország polgárainak, a hadseregnek és az egész államnak” – mondta Boris Tadic elnök. Hozzáfűzte azonban, hogy ezzel nem szűnt meg az a kötelezettség (amelyre a rigai z áróközleményben is utalnak), hogy Szerbia maradéktalanul együttműködjön a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és kiadja a háborús bűnösöket. Vojislav Kostunica miniszterelnök azt mondta: a békepartnerség rendkívül sokat jelent Szerbiának, különösen most, amik or minden jogi eszközzel harcol területi épségének megőrzéséért. A döntés után bízhatnak benne, hogy Koszovó Szerbia része marad. Vuk Draskovic külügyminiszter arra mutatott rá, hogy a békepartnerség megnyitja az utat az uniós csatlakozási tárgyalások felú jítása felé, egyszersmind világos jelzés a visszahúzó erőknek, hogy nem lesz visszatérés a múltba. A rigai döntés kétségkívül a választási hadjáratban is érezteti hatását, és elsősorban a kormánykoalíció és a többi demokratikus irányultságú pártnak jelen t majd előnyt a januári választásokon. Ezzel visszaeshet a legnagyobb taglétszámmal rendelkező Szerb Radikális Párt, amely Vojislav Seselj dicstelen hágai szereplése miatt is jelentős hátrányt szenvedett. A NATO vezetőinek döntése miatt Carla Del Ponte h ágai főügyész sajnálkozását fejezte ki. Szerinte úgy tűnik, mintha ezzel díjaznák azt, hogy Szerbia nem működik együtt maradéktalanul a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. JGB
