Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
22 A Civil Fórum áll áspontja szerint ma két gazdaságpolitikai modell között választhat az ország: 1. A nemzetközi cégek és pénzügyi hálózatok befolyásának növelése, szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségekkel a hazai szereplők (munkavállalók, munkaadók, állam) csökkenő részes edése mellett, amit tetéz a lakosság romló egészségi állapota, a környezetszennyezés súlyosbodása, az energiafüggőségünk növekedése, valamint a feketegazdaság erősödése. 2. A helyi adottságokra építő, a hazai forrásokat mozgósító, a piaci versenyfeltétel ek méltányosságán és az esélyek egyenlőségén őrködő gazdaságpolitika. Ez feltételezi az állami újraelosztásnak a mostaninál nem alacsonyabb mértékét. A Civil Fórum ez utóbbit javasolja. A rövid távú üzleti érdekekkel szemben a hosszabb távú makrogazdaság i szempontokat – a közjó szempontjait – a társadalomnak kell megfogalmaznia és az állami beavatkozásnak kell képviselnie. Új adók, új szemlélet A fő bevételi forrás rövid távon az ökológiai és szociális fenntarthatóság követelményeivel összeegyeztethet ő adójellegű bevételek növelése lehet, elsősorban az illegális, valamint a jelentős negatív külső hatásokat előidéző gazdasági tevékenység adóztatása révén. A tanácskozáson elhangzott: a kormánynak kezdeményeznie kellene, hogy az Európai Unió érvényesíts en szociálpolitikai prioritásokat az áfa differenciálásán keresztül. Ezért javasolják az alapvető élelmiszerek, az oktatás, valamint a környezetbarát technológiák számára az ötszázalékos kulcs alkalmazását, míg a luxusfogyasztást külön, a mostaniaknál maga sabb kulcs szerint megállapított adókkal terhelnék. Javasolják a versenysemlegesség elvének következetes érvényesítését; a multinacionális cégek által adóként ténylegesen befizetett jövedelemhányad közelítését a hazai átlaghoz, illetve más, közvetlen és k özvetett kedvezmények megszüntetését. A többlet adóbevétel jelentős forrása lehet a bázis kiszélesítése: az arányos közteherviselés. – A fejlett piacgazdaságokban bevált adóhatósági módszerekkel, valamint a vonatkozó jogszabályok módosításával elérhető a szürke- és feketegazdaság tetemes rész ének "kifehérítése" (ezt szolgálná például a minimálbér jelentős emelése). Az adókerülő vállalkozói magatartás ellehetetlenítése, valamint az egyes társadalmi csoportoknak biztosított rejtett kedvezmények felszámolása. – Az ellenőrizhetetlen módon keletkez ett vagyonok adóztatására javasolják egy erősen differenciált, többsávos, progresszív ingatlanadó kivetését a nagyobb értékű ingatlanokra. Az adó összegét ingatlanonként és ne tulajdonosonként állapítsák meg, az értékbecslés alapját az építési szabályzat s zerinti övezetbe sorolás jelentse. – Az adott helyzetben indokoltnak tartják a konvergenciaprogramban szereplő bank- és kamatadó bevezetését. Meg kellene ugyanakkor vizsgálni a magyarországi bankok aránytalanul magas jövedelmének, alacsony kockázatvállalás i hajlandóságának okait. Ez utóbbiban látják a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének egyik legfőbb akadályát. – Javasolják az éves kötelező vagyonnyilatkozat bevezetését. Ez megnehezítené az adókerülő magatartást. Sürgetik az ellenőrző szervek, hat óságok megerősítését (az elmúlt években történt és most is folyó leépítések helyett), hiszen így jelentősen javítható a jogbiztonság. A súlypont áthelyezése a jövedelmek adóztatásáról a fogyasztás és a vagyon adóztatására inkább a hazai gazdaságnak kedve z, mint a nemzetközi cégeknek, inkább a szegényebbeknek, mint a gazdagoknak. Ez az, amihez Magyarországon hiányzott és ma is hiányzik a politikai akarat. Nyugdíj és demográfia A nyugdíjrendszer válságát hosszabb távon nem lehet kezelni a demográfiai he lyzet drasztikus romlásának megállítása nélkül. A családtámogatások reálértékének megőrzése ebből a szempontból helyes, de önmagában elégtelen intézkedés.
