Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
23 – Az 1997ben kialakított magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítását javasolják, hogy a közalkalmazo tti szférából az államháztartáson kívülre áramló bevételek többsége újra állami bevétellé váljon. Ez a munkaadói és munkavállalói érdekek sérelme nélkül mérsékelné a hiányt. – Javasolják a nyugdíjkorhatár megemelését, valamint a rokkantsági nyugdíjaztatás feltételeinek szigorítását. – A nyugdíjak indexálását, a bérszínvonal helyett a fogyasztói árszínvonalhoz igazítva. – A gazdaságilag megalapozatlan 13. havi nyugdíj összegét építsék be a következő évben esedékes havi átlagos ellátmányba, és szüntessék meg külön folyósítását. A Civil Fórum ellenzi a közszolgáltatások magánosítását azokban az esetekben, ahol az ellátás b iztosításának kötelezettsége független a jövedelmezőségtől, valamint akkor, ha a szolgáltatás ára nem fizettethető meg a közvetlen felhasználóval. (A privatizációval kapcsolatos várakozásokat egyébként mérsékelheti a tudat, hogy az elmúlt másfél évtizedben , miközben az állam tulajdonának négyötödén túladott, az államháztartás GDPre vetített adóssága hatvanról hetven százalékra nőtt.) Az államigazgatásban és háttérintézményeinél a létszámváltozásoknak nem a fűnyíró elv szerint kellene végbemenniük, hanem szakmai konszenzussal kialakított koncepció és ütemterv szerint. Tényleges és számottevő megtakarítást remélnek ellenben a vitatott létjogosultságú és homályos kimenetelű állami nagyberuházások leállításától: ide sorolhatók az autópályák, a metró, a PPPko nstrukciók, a kormányzati negyed, az olimpia. * Összegezve a vitaest tanulságait, elhangzott: a nemzetgazdaság jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy az egyensúlyt olyan intézkedésekkel állítsák helyre, amelyek a társadalom és a gazdaság fejlődésé nek forrásait nem veszélyeztetik, hanem gyarapítják. vissza Támogatást kap a részleges piacnyitás terve Népszava 2006. november 25. Szerző: Muhari Judit Magyarország a hazai munkavállalók érdekeit szem előtt tartva nyitja meg a munkaerőpiacát Románia és Bulgária előtt – mondta lapunknak a munkaügyi miniszter. Kiss Péter emlékeztetett rá, a részleges piacnyitás javaslatát a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága is megtárgyalta és egyhangúlag támogatta. A piacnyitás oly an mértékű és ütemű lesz, hogy ne veszélyeztesse a hazai foglalkoztatottak és álláskeresők helyzetét, de "belátható időn belül” a teljes nyitás a cél. Ismert, az uniós csatlakozási szerződés szerint a tagállamok 2+3+2 éves átmenetet alkalmazhatnak az új tagokkal szemben, a csatlakozás napjáig elegendő csak az átmeneti időszak első két évére vonatkozóan dönteni, amit nem is kell megindokolni. Az új tagállamok közötti differenciálás viszont ellentétes az unió alapelveivel, politikailag nem vállalható lépés lenne annak ellenére, hogy a Magyarországon munkát vállaló román és bolgár munkavállalók száma között jelentős eltérés van. Bár minden tagállam önállóan szabályozza saját nemzeti piacát, az egyes tagállamok határozatai mégsem elszigetelten születnek. Mivel egy állásfoglalást utólag nem lehet visszavonni, ezért fontos a körültekintő szakmai egyeztetés és döntés. Ha a tagállamok között a korlátozások kerülnek túlsúlyba, a nyitott országokat "pályaudvarnak” használják a munkavállalók, ott várakoznak, hogy a ke dvező pillanatban legálisan vagy akár illegálisan menjenek tovább a célországba. Mint megírtuk, a 2007. január elsején csatlakozó Romániáról és Bulgáriáról szóló munkaerőpiaci szabályozás koncepciója szerint a hiányszakmákban az eddiginél könnyebben vá llalhatnak munkát az új uniós munkavállalók. Valószínű, hogy az építőipari, az esztergályos és az egészségügyi szakmák ebbe a kategóriába tartoznak majd. Azokban az ágazatokban viszont, ahol kiszorítanák a hazai munkásokat, fennmaradna a jelenlegi munkavál lalási engedélyezési rendszer és a szemezgetés elvét alkalmazná Magyarország. vissza
