Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
13 Bárdos s zerint nemcsak az önkormányzati támogatások északi irányba történő átirányítása diszkriminatív a déli járásokkal szemben, hanem az is, hogy a Ficokabinet leállította a déli gyorsforgalmi út építésének előkészületeit, az Ipolyhidak építését, sőt, olyan tö bb száz milliós környezetvédelmi beruházást is Ipolyságon, amelyre a korábbi években sikerült európai uniós támogatást elnyerni. Lapunk kérdésére Polgár Viktor külügyi szóvivő leszögezte: a magyar kormány ismeri és figyelemmel kíséri az ügyet, de miután úg y értesültek, hogy a beadványt Robert Ficónak is eljuttatták, megvárják a miniszterelnöki reagálást, és csak a későbbiekben nyilatkoznak. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke pedig emlékeztetett arra, hogy ha Szlovákiában nem lenne nyílt magyar- és kisebbségellenes politikai légkör, akkor a középeurópai abszurd humor egyik fejezetének is tekinthetnénk az ügyet, így azonban nincs okunk a nevetésre. A fideszes politikus hozzátette, ha majd az árvízveszély sújtotta délszlovákiai települések is részesülnek a forrásokból, akkor lesz elfogadható az északi falvak, városok tengerszint szerinti pozitív diszkriminációja. vissza Ami nem maradhat válasz nélkül - Sólyom László a morális válságról, október 23ról és a re ndszerváltás becsületéről Népszabadság • Nagy N. Péter • 2006. november 25. Tóth Ákos • 2006. november 25. Sólyom László köztársasági elnök szerint a morális megtisztulás elmaradt, mert Gyurcsány Ferenc nem mondta ki azt a mondatot, hogy 'ezt nem lett volna szabad megtenni'. Az államfő lapunknak nyilatkozva leszögezte: nem minden egyes pillanatban áll középen, hanem elveket képviselve szólal meg. Sólyom László szerint 1989 élesebb határvonal, mint azt jelenleg sokan láttatni kívánják. - Elnök úr! Ön szeptember 18án tévényilatkozatban jelentette ki, hogy a kormányfő őszödi beszédéről szóló hír morális válságot okozott Magyarországon. Hogy lehet egy ország morális válságban? - Ha alapvető normák válnak bizonytalanná, morális válság van. Hosszú folyama tról van szó, amely nem az őszödi beszéddel kezdődött. A 90es évek végén már szóvá tettem, hogy a politikusok egyre kevésbé kezelik méltó helyükön azokat az alkotmányos értékeket, amelyeket annyira komolyan vettünk a rendszerváltáskor. Ez mára fokozatosan odáig fajult, hogy ha bármilyen alkotmányos elv útjában áll a politikának, akkor könnyen kijelentik, hogy nem baj, majd megváltoztatják az alkotmányt. Ez önmagában is súlyos jel. Továbbá napjainkra olyan erőssé vált a pártpolitikai megosztottság - ez a fo lyamat már 1990ben elkezdődött , hogy szinte beégett a társadalomba, és elviselhetetlen mértékű lett. A megosztottságból fakadó indulat és elfogultság egyre többször felülírja az elveket. Ezért hangsúlyoztam október elsejei beszédemben, hogy a demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számára. Ami a válságot illeti: ebben a hosszú folyamatban az őszödi beszéd hatása az volt, hogy egyrészt sokkoló nyíltsággal és a végletekig leegyszerűsítve fogalmazódott meg egy alapkérdés. Másrészt mindenki megérezte, hogy most nem csak elvont alkotmányos elvekről, hanem a bőrünkről van szó. - Az őszödi beszédre válaszoló megszólalásában előbb azt mondta, hogy abban nem volt új tartalmi elem, később, néhány perc múlva pedig az t, hogy a hír morális válságot okozott. Ha egyszer nem volt benne semmi új, miként hathatott ilyen erővel? Megeshet, hogy nem volt egészen pontos a megfogalmazása? - A belpolitikát közelről figyelők számára nem okozhatott nagy meglepetést a beszéd tartalm a, azonban a cinikus hozzáállás, és annak a pőre megnyilvánulása, hogy a cél szentesíti az eszközt, ezt az elhúzódó válságot hirtelen föltárta mindenki előtt. Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. A morális normák áttörése megkérdőjelezi a demokrá cia bizalmi alapját. Kell, hogy legyenek világos határok. Ha valaki ezeket a határokat tudatosan, sőt büszkén átlépi, az nem maradhat válasz nélkül. - Akkor tehát ön úgy tartja, hogy nem a hír okozta a morális válságot, hanem az ismert tartalom megjelené si formája? - A beszéd súlyos, lappangó gondokat tett láthatóvá. Itt a demokrácia alapkérdéseiről van szó: vannake még normáink? Szabade hazudni? Szabade bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom megtartása érdekében? Ha olyan helyzet áll elő, hogy eze k a kérdések mindenkiben fölmerülnek, akkor válság van. - Tarte még a morális válság? - Gyors megoldásban aligha reménykedhetünk, a kilábalás hosszú folyamat lesz. Ami a politikai válságot illeti, a történések alkotmányos keretek közé terelésében nekem is volt részem, és a bizalmi szavazással az én szerepem
