Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
12 minisztériumon kívüli külügyi kutatások további leépítését és államo sítását jelenti. Az intézet vezetője a jelenleg még Svédországban dolgozó külpolitikai szakértő, az ellenzéki körök szerint egyértelműen szabad demokrata kötődésű Dunay Pál lesz. Az már a kormányzati jogszabálymódosításokból nyár óta látszott, hogy a Tel eki László Alapítvány fölött gyülekeznek a viharfelhők, megszüntetésének tervéről azonban csak a 2007. évi költségvetés tervezetéből lehet immár végérvényesnek tekinthető következtetést levonni. Ebben ugyanis a Teleki László Alapítvány nem jelent meg, míg 132 millió forintos támogatással feltűnt a Magyar Külügyi Intézet. Erről a lépésről lapunk értesülése szerint az alapítvány vezetőivel és különösen annak kuratóriumi elnökével semmiféle egyeztetést nem folytattak, tájékoztatást nem adtak. Kosáry Domokos a kezdeményezésről semmit sem tudott, és levélben kérte a miniszterelnököt arra, hogy a korrigálják a „hibát”. A megszüntetést egy jogszabálymódosítás teszi lehetővé, kérdés azonban, hogy miért hatékonyabb a költségvetési intézményként működő Magyar Külügyi Intézet, mint a Teleki László Alapítvány, amely igen jelentős saját forrást biztosít az alapítványi célok megvalósítására, és milliárdos nagyságú vagyonnal rendelkezik. Az új intézetet húsz fővel tervezik létrehozni, míg az alapítvány jelenleg összesen 46 munkatársat foglalkoztat. Értesüléseink szerint a leépítésnek feltehetőleg az alapítvány két intézete közül a Középeurópai Tanulmányok Központja, ezen keresztül a kisebbségi kutatás látja a kárát, egy ilyen döntés ugyanis tökéletesen beleillik a mai külp olitikai irányokba. Ezzel együtt az sem zárható ki, hogy a minisztérium jó néhány leépítendő munkatársa „ejtőernyőzik” majd az új intézetbe. A Teleki László Intézet ma az ország egyetlen külpolitikai, szomszédságpolitikai elemző, tudományos intézete. Az in tézet igen jelentős kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezik, a térségben kialakított tudományos hálózata egyedülálló. Két folyóirata a Külügyi Szemle és a Régió. A külpolitikai kutatásokkal kapcsolatosan elsősorban a transzatlanti, az EUcsatlakozás, az EUbővítések, a szomszédságpolitika, Irak, Irán, Afganisztán, a globalizáció kérdéskörök könyvészetére koncentrál. Az alapítvány az intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként folyamatosan nyer el pályázati, illet ve kormányzati megbízásokat. Jelentős szerepet vállal a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségiházépítési programokban. vissza Tengerszint alatti szlovák politizálás Magyar Nemzet 2006. november 2 5. Szerzők: Neszméri Sándor - Szentesi Zöldi László Bekövetkezett, amit még néhány hónapja sem hittek el Európában: Szlovákiában a tengerszint feletti magasság szerint támogatják az egyes településeket. A pozsonyi kabinet még augusztusban döntött úgy, ho gy a 277 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő városok, falvak több pénzt kapnak, mint a sík területeken találhatók. Hivatalosan a téli energiafelhasználás különbségeivel indokolták a meghökkentő elképzelést, de nem nehéz felismerni a diszkrim inációs szándékot: a szlovákiai magyarság önkormányzatai egytől egyig a megadott határérték alatt helyezkednek el. A döntést követően 141 település beadványban tiltakozott, de néhány napja a pénzügyminisztérium elutasította az abban foglaltakat. A módosítá s januártól lép életbe: a komáromi járás városai közül Komárom négymillió, Gúta 1,2 millió, Ógyalla megközelítőleg nyolcszázezer koronával kap kevesebbet, Nyitrát 4,6 millióval, Érsekújvárt négymillióval, Lévát 2,5 millióval, Kassát pedig 9,9 millióval röv idítik meg. A szlovák pénzügyminisztérium megalapozatlannak tartja azt a petíciót, amelyet Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője kezdeményezett a kormányrendelet kapcsán. Az MKP arra készül, hogy a par lamentben támadja meg a határozatot, s megpróbálja elérni, hogy a települések támogatását törvény szabályozza. * Bárdos Gyula, a magyar párt parlamenti frakcióvezetője szerint egyértelmű, hogy a rendelkezés elsősorban az ország déli részét sújtja, tehát az okat a településeket, ahol a magyarok is élnek. A frakcióvezető döbbenetesnek tartja, hogy a Robert Fico vezette kormány sorozatban hozza azokat a döntéseket, amelyek kimondottan az egyébként is rossz helyzetben lévő déli járások gazdasági fejlődését hátrá ltatják. Éppen Fico volt az, aki egyfolytában hangoztatta, hogy pártja azzal szólítja meg a magyar választókat és azért várja az ő támogatásukat, mert a Smer gazdaságilag és szociálisan akarja fellendíteni a magyarok lakta vidékeket – tette hozzá.
