Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály

2006-11-22

4 szeretném m

egosztani önökkel nézetemet Oroszország és az EU kapcsolatát illetően,

különös tekintettel a stratégiai alapkérdésekre (Nsz 9.o.) Lobbicsörték - Gál:

hallgatnak erdélyi ügyekben az RMDSZes EPmegfigyelők - Rengeteg, jópár éve elmulasztott lobbimunkába kerül, hogy az EU egyegy szövege

utaljon romániai magyar problémákra. Az utolsó vita péntekre várható az Európai

Parlamentben. (Transindex.ro) Személyesen keresi fel az EPképviselőket a HHRF – „Fokoz

ott figyelmet a magyar kisebbségnek” – kéri Brüsszelben a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Felvidék.ma) Nő az EU lakossága, kevesebb a magyar

– „Kétmillióval nőtt az Európai Unió

lakossága, összesen 463 millióra” - derül ki az Euro

stat most közzétett adataiból. Az

európai kontinensen összesen 808 millióan élnek, s 2050re Törökország lesz a

legnépesebb. (Felvidék.ma) Cikkek:  A román parlament titkosszolgálati jelentést vár az "etnikai alapú szakadár akciókról" Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. november 21., kedd (MTI) - A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője készítsen jelentést a

parlament számára arról, miként lép fel "az etnikai alapú szakadár akciók" megelőzése és elhárítása érdekében - követelte a román kormánykoalícióban helyet foglaló Konzervatív Párt (

PC). A romániai magyar sajtó keddi számában beszámol arról, hogy a képviselőház állandó bizottsága felhatalmazta

Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a SRI igazgatójával, mielőtt a

titkosszolgálat vezetője beszámolna a p

lénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon

régióiban, ahol esetleges "etnikai konfliktusokra" lehet számítani. A kolozsvári Szabadság emlékeztet, hogy a PC parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó

bizot

tsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a

román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna

és Maros megyében. Ez a kis párt úgy véli: a velük egy koalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

vezetőinek területi autonómiát követelő nyilatkozatai is elősegítették e helyzet kialakulását. Az elmúlt hétvégén az

egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés - a Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fóruma

(FCRHC) - éppen a Konzervatív Párt által Marosfőn szervezett összejövetelén a "román nemzetállam egységét és

szuverenitását veszélyeztető kísérletnek" nevezte a Székelyföld számára követelt területi aut

onómiát. A képviselőház elvben elfogadta a PC által benyújtott javaslatot, csupán a részletek tisztázása maradt hátra. "A

Román Hírszerző Szolgálat aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában" - kommentálta a történ

éseket a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya.

"Teljesen abszurdnak tartom, hogy a SRI beszámoljon a parlament előtt, hiszen egyrészt mi nem fenyegetjük az

alkotmányos rendet, másrészt a SRInek semmi dolga a helyi auton

ómiával vagy más, ilyen jellegű kérdéssel" - mondta a bukaresti lapnak Kelemen Hunor. Ugyanezen a napon az Adevarul című román napilap interjút közölt Göncz Kingával. A magyar külügyminiszter

ebben kifejtette: Európában számos példa van a közigazgatás

i és területi autonómiára. Igaz, mindegyikhez a

többség és a kisebbség közötti egyeztetések hosszú folyamata vezetett el - fűzte hozzá a miniszter, hangsúlyozva:

Magyarországnak és Romániának elsősorban a két nemzet közötti bizalom megteremtésén kell munká

lkodnia. "Ha bízunk egymásban, akkor az emberek nem félnek majd a közigazgatási autonómiától" - idézi a lap Göncz

Kingát, aki nem hiszi, hogy az effajta autonómia bármilyen veszélyeket rejtene, de szükségesnek tartja, hogy azt a

többségi nemzet is elf

ogadja. A külügyminiszter ebből a szempontból is fontosnak tartja a magyarromán közös kormányüléseket. Az ezeken

születő kulturális, infrastrukturális, gazdasági és oktatási tervek szerinte csak erősíthetik a bizalmon alapuló

kapcsolatokat a két ország között - mondta az Adevarulnak adott interjújában Göncz Kinga.