Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-22
5 Ez a lap az interjú szövegében - Göncz Kinga fotója mellé - elhelyezett keretes anyagában konkrét példákat sorol fel annak alátámasztására, hogy az európaiak (például az olaszok, spanyolok, dáno k és britek) az autonómia többféle változatát is elfogadták. vissza A Le Monde szerint a tíz új uniós tagállam nehezen integrálódik a brüsszeli döntéshozatali folyamatokba Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2006. november 21., kedd (MTI) - Két évvel az uniós bővítés után az újonnan csatlakozott tagállamok még mindig nem találták meg a legjobb módszert arra, hogy igazán befolyással bírjanak az európai döntéshozatali folyamatokra - vélte keddi elemzésében a Le Monde című francia napil ap. A 732 fős Európai Parlamentben (EP) a két évvel ezelőtt csatlakozott tíz tagállam 159 képviselővel rendelkezik. Balázs Péter egykori magyar biztos szerint szavazat szempontjából az új tagországok befolyása jelentősebb gazdasági súlyuknál. Az Európa i Bizottságban ráadásul a Le Monde megítélése szerint Lengyelország, Észtország és Litvánia kiemelkedő jelentőséggel bíró biztosi helyet kapott. A párizsi újság szerint ugyanakkor a tíz országot számos témában érte keserűség az elmúlt két évben. A szo lgáltatások szabad áramlásáról szóló direktívát - amelyet végül november 15én elfogadott az EP - a legbefolyásosabb Franciaország és Németország ellenezte a liberalizációt támogató tíz új országgal szemben. De amint sikerült a tíz országnak összefognia és együttesen fellépnie, a régiek - Írország és NagyBritannia kivételével - végül engedtek a nyomásnak. Amikor viszont az új Európa vitatja a maastrichti szerződés kritériumainak helyességét az eurózónába való belépés alkalmasságának megítélésben, a már eu rópai valutát használó országok mindenféle rugalmasságot elutasítanak. A döntési folyamatokban egyedül Lengyelország él rendszeresen vétójogával, de az ilyen módszer elsősorban az általános frusztrációt tükrözi - hangsúlyozta a párizsi újságnak Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikatudományi Központ igazgatója. Egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli hivatalnok úgy véli, hogy az új tagállamok kizárólag nemzeti érdekeiket védik anélkül, hogy valamilyen irányt meg kívánnának határozni. Siim K allas, az Európai Bizottság észt alelnöke szerint az új tagállamok kategóriája valójában nem is létezik, hiszen valamennyi ország elsősorban saját érdekeit védi. Kereskedelmi ügyekben a lengyelek a franciaolasz álláspontot támogatják, míg a magyarok inkáb b a szabad kereskedelem híveiként számon tartott angolokkal és németekkel működnek együtt. A rendszerváltás óta a bővítésért harcoló Németország természetes partnere valamennyi keleteurópai országnak, de nehéz támogatását megosztania például az energiakér désben, amelyben mind a tíz ország európai szolidaritást követel. NagyBritanniának az iraki beavatkozást támogató keleteurópai országokat eleinte sikerült magához édesgetnie, amikor Jacques Chirac francia elnök kivívta haragjukat, de ez a vonzás Lond on 2005ös uniós elnökségének idején hamar elmúlt, amikor Tony Blair brit miniszterelnök a beígért támogatások egy részéről való lemondására kérte a keleteurópai kormányfőket. Pawel Herczynski, a lengyel külügyminisztérium Európaügyi felelőse szerin t a tíz országnak még tanulnia kell, hogyan működik Európa, és a szakértők köre még nagyon kicsi. A mozgalmas politikai életből érkezett új tagállamok azt a benyomást keltik Brüsszelben, mintha improvizálnának. Ez a benyomást felnagyítja a keleteurópaiak hiánya az európai intézményekben. Annak ellenére, hogy sok új tisztviselőt vettek fel KeletEurópából, az Európai Bizottság 25 ezer alkalmazottja közül alig kétezer új uniós állampolgár, és közülük csak néhány dolgozik magas beosztásban - írta a Le Monde. vissza Magyar EPképviselő a kisebbségi jogok jobb védelmét sürgette a macedón külügyminiszternél Brüsszel, 2006. november 21., kedd (MTI) - Négyszemközt találkozott kedden Brüszelben Antonio Milososzki macedón külügymi niszter Járóka Lívia (FideszMPSZ) európai parlamenti képviselővel - jelentette be a magyar EPtag az MTI irodájához eljuttatott közleményben. A megbeszélésen Járóka elmondta, hogy Macedónia a balkáni háborúkat elszenvedő államok között alapvetően pozi tív változásokat tudhat maga mögött belpolitikájában. Ezenkívül a koppenhágai kritériumok teljesítésében is tud eredményeket felmutatni. További lépéseket kell azonban tennie az emberi és kisebbségi jogok területén, a demokrácia és az emberi jogok tisztele tben tartásának védelmében. "A diszkrimináció elleni hatékony jogrend hiánya a nemzeti szabályozásában szükségessé teszi olyan jogrendszer kialakítását, amely a csatlakozási folyamat során alapot biztosít majd a két uniós irányelv - a faji és a munkaer őpiaci direktíva - nemzeti jogrendszerbe való átültetésének, amelyek tiltanak mindennemű faji alapú
