Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-18
15 magyarul tartotta meg beszédét, egy tévéműsorban pedig a lap főszerkesztője – aki egyébként a román sajtóklub elnöke – durván támadta emiatt Markó Bélát. A lapok nagy része úgy értékelt, hogy Gyurcsány Ferenc autonómiaügyben semleges választ adott a sajtótájékoztatón, az Evenimentul Zilei szerint viszont a felelősséget átháríto tta Tariceanu kormányfőre, a közrádió egyik meghívott elemzője pedig a magyar miniszterelnök nyilatkozatából arra következtetett, hogy az autonómia teljes mértékben a romániai többség és a kisebbség ügye. Az Evenimentul Zilei és a Jurnalul National azzal indít, hogy január elsejétől személyivel is átléphető a közös határ, és van olyan újság, amely úgy értelmezi a romániai munkaerőre vonatkozó csütörtöki nyilatkozatokat, hogy Magyarország megnyitja piacát. Tariceanu kormányfőt idézik, hogy a munkaerőpiac ko rlátozása elsősorban az erdélyi magyarokat érintené. A magyar és a román fejlesztéspolitika összehangolásáról alig jelent meg pár sor a bukaresti újságokban, a közös történelemkönyv tervéről viszont majdnem mindegyik ír, a Cotidianul történészeket is megs zólaltatva, igen bonyolult és időigényes feladatnak tartja, hiszen sok a kényes téma: a román nép keletkezéselméletétől, 1848on át Trianonig. A szélesebb körben terjesztett romániai magyar lapok közül a bukaresti Új Magyar Szó hosszú beszámolót közöl Útl evél nélkül Magyarországra címmel, a kolozsvári Krónika pedig azt írja, hogy nem szólt az erdélyi magyarokról a budapesti találkozó. Ez a lap az egyetlen, amely vezércikket is szentel a közös kormányülésnek, amely szerinte a látszat fenntartásának intézmén ye, mert miközben Budapestről a két nép felhőtlen viszonyának képeit sugározták, aközben kapott újabb fenyegető levelet a kolozsvári BabesBolyai Egyetem rektorától az önálló romániai magyar egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, mert lefényképezte a multikulturálisnak nevezett intézményben a termek ajtóit, amelyeken csak román felirat van. vissza Sem Bukarest, sem Budapest nem partner az RMDSZ autonómiatörekvéseihez Vajdaságma.info 2006. november 17. [11:14] A budapesti románmagyar együttes kormányülésen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) autonómiatörekvéseihez sem Románia, sem Magyarország kormányában nem talál partnerre - írta pénteki számában a Szabadság. A kolozsvári nap ilap kommentátora szerint a második románmagyar kormányülésen nem lehetett töb bet elérni, mint azt, hogy a romániai magyarság képviselői felvessék az autonómia kérdését. Ezt Markó Béla tisztességesen megtette. Az RMDSZ autonómiatörekvéseiben ugyanis sem Románia, sem Magyarország kormányában nem talál partnerre - állapítja meg a szer ző, emlékeztetve a kulturális önrendelkezést szabályozó kisebbségi törvény román parlamenti kálváriájára, illetve a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos ellenérzésekre. Ez utóbbiakról azt hinnénk, hogy csak a románokban élnek, pedig a magyar kor mány tagjait is kirázza a hideg, ha erről hallják szónokolni az RMDSZes politikusokat - olvasható az újságban. Gyurcsányék tudják, hogy az erőltetett autonómiadiskurzus beszűkítené Budapest külpolitikai mozgásterét - folytatja fejtegetését a Szabadság mun katársa, utalva arra, hogy a Fidesz 1998 és 2002 között folytatott agresszív külpolitikája az eredmények mellett jelentős károkat is okozott a határon túli magyaroknak. Az Európai Unióban sem lehet babérokra törekedni ezzel a témával, ezért van ráció a mag yar kormány magatartásában - írja a szerző. "Még sok ilyen találkozóra és még több közös tervre lesz szükség ahhoz, hogy a (román) többségiek ne agresszív kisebbségként szemléljenek bennünket, hanem megbízható partnerként közeledjenek hozzánk" - állapítja meg a kommentátor, aki szerint az autonómiát csak a kölcsönös bizalom helyreállításával lehet kivívni. Egy terület autonóm státusának fenntartása ugyanakkor csakis közös gazdasági tervek révén lehetséges - teszi hozzá. Az erdélyi Krónika Látszatshow című vezércikkében úgy vélekedik: ma már egyre világosabb, hogy a budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának intézménye. Azt az illúziót teremti meg, hogy románmagyar vonatkozásban a dolgok jól haladnak. Az is látszik azonban - olvasható a továbbiakb an , hogy e látszat fenntartására az elmúlt másfél évtizedben mindkét országnak szüksége volt. Míg a NATO- majd az EUtagságért hajtottak, mind Bukarestben, mind Budapesten indokoltnak érezhették, hogy megnyugtató képet mutassanak a kapcsolatokról. Ez a logika diktálta 1996ban a románmagyar alapszerződés aláírását, majd a közös kormányülések szervezését. Az elmúlt tíz év alatt csupán annyit változott a helyzet, hogy míg 1996ban az RMDSZ tiltakozott a látszategyezmény ellen, most beállt az aláírók soráb a - fejti ki a Krónika kommentátora. Szerinte a csatlakozási célok kipipálása után az a kérdés, melyik fél ismeri fel hamarabb, hogy okafogyottá váltak a látszatintézkedések, és mit javasol helyettük. vissza
