Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-28
4 Árpádsávos budapesti tüntető fotójával a címlapján jelent meg szombaton a La Croix című francia napilap, amely Feltámadt a populizmus keleten címmel három oldalon foglalkozik a középeurópai o rszágok belpolitikai helyzetével. A párizsi katolikus újság az európai uniós csatlakozást követő kiábrándultsággal magyarázza a populizmus erősödését az új tagállamokban. A látszólagos különbségek ellenére valamennyi országban van egy közös nevező: a pop ulista mozgalmak történelmi revánsról szóló és idegengyűlölő tematika alapján Európaellenes követeléseket fogalmaznak meg. A magyarországi "populista és szélsőjobboldali" tüntetések politikai erejének a Jobbikat, a MIÉPet és a Hatvannégy Vármegye Ifjús ági Mozgalmat jelöli meg a lap, amelyek tematikáját átveszik a klasszikus jobboldali pártok is. NyugatEurópában is léteznek populista pártok - szögezi le a lap , de a középeurópai mozgalmak sajátossága, hogy az uniós csatlakozáshoz tett erőfeszítésekre mérnek csapást. A legtöbb középeurópai országban a jobboldali pártok úgy vélik, hogy a szerintük továbbra is hatalomban lévő kommunisták ellen folytatni kell a harcot, és el kell távolítani lejáratódott képviselőiket és közhivatalnokaikat. A kialakult helyzetért a La Croix szerint a baloldali pártok is felelősek. Az új szociáldemokraták úgy vették át a kommunista pártok örökségét, hogy nem csináltak leltárt, és azt gondolták, hogy névváltoztatással el lehet intézni a múltat. Saját felelősségükről túl gy orsan zárták le a vitát, s így teret adtak annak végtelenségbe nyúló megkérdőjelezéséhez. Ehhez járul a civil társadalom gyengesége: az elsősorban a politikai vezetők személyiségére épülő politizálás törékennyé teszi a középeurópai új demokráciákat. A b ővítésig az Európai Unió a stabilizátor szerepét játszotta, de ez a csatlakozás óta nem működik. A politikai vezetőknek új, saját célokat kell megfogalmazniuk és a 25ök Európájában betölteni szerepüket, amely egyelőre nehezen megy a középeurópai politiku soknak - hangsúlyozza a La Croix. Balázs Péter volt uniós biztos a lapnak elmondta: a Fideszen belüli populizmus megerősödéséhez asszisztál a magyar közvélemény. Orbán Viktor pártelnök - aki egyértelműen populista nyelvezetet használ - szívesebben mutatko zik az utcán, mint a parlamentben. A magyar értelmiségiek nagy része a szélsőjobboldal felé való ilyenfajta nyitást ugyanakkor óriási politikai hibának tartja, amelyre se Franciaországban, se Németországban nincs példa - állítja Balázs Péter. A populizmus erősödése és a Brüsszel által megkövetelt szigorú gazdaságpolitika között nem lát különösebb kapcsolatot az egykori EUnagykövet. Véleménye szerint a gond inkább az, hogy a magyar kormánynak jelenleg nincs európai politikája. A magyarok többsége örül, hog y az ország az Európai Unió részévé vált, de a politikának új célokat kell megfogalmaznia, hogy a csatlakozás után is fontos maradjon Európa. Most a többi európai országhoz hasonlóan csak annak és intézményrendszerének kritizálása a téma Magyarországon. A politikai kockázat jelenleg az, hogy az Európai Unió követelései a költségvetési hiány csökkentésének érdekében és a a m agyarok vásárlóerejének csökkenése egybemosódik: a tüntetők elsősorban globalizáció- és Európaellenes érzelmeket szólaltatnak meg, amikor bűnbakot keresnek nehézségeikre. Balázs szerint a jó kormányzás jó eredményei csökkenthetik a populista áramlat befol yását, mert a magyar konvergenciaprogram jó és a gazdasági növekedés nem fog lassulni. A kormánynak a szükséges reformokról szóló kommunikációja ugyanakkor nem kielégítő, és ezzel magyarázható a magyarországi populizmus erősödése - véli a volt uniós biztos . vissza Vakon vizsgázik Románia biztosjelöltje Népszabadság • Szőcs László • 2006. október 28. Továbbra sem tudni, kit ad majd Bukarest az Európai Bizottságba, de egy hónap múlva már vizsgázik az illető az Európai Parl ament előtt. Hogy miből? - ez is rejtély. A bolgár eset simábbnak tűnik. Bulgáriának jobban rezgett annak idején a léc, hogy jövő januárban az EU tagja lehessen, ezúttal viszont a román biztosjelöltnek lesz nehezebb dolga - akárki legyen is az. Varujan V osganian, a bukaresti kormány jelöltje,
