Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-27
20 A romániai magyarságnak nem szélsőséges nacionalista megnyilvánulások mentén, hanem az alkotó együttműködés mentén kell definiálnia szerepét a román demokráciában" - szög ezte le a magyar gazdasági miniszter. vissza A közfelkiáltás és a tények Új Magyar Szó 2006. október 27. Szerző: Simon Judit Már az is nagy szó, hogy Csapó I. József találkozót kért a szövetségi elnöktől. Azt senki nem várta, hogy ez a beszélgetés megegyezést is eredményez. Csapót már akkor nem nagyon zavarták a tények, amikor szenátorként tevékenykedett. Most sem tartja különösebben lényegesnek, hogy a törvények másképpen rendelkeznek, mint ahogyan ő szeretné. Az SZN T elnöke egyet tud: az általa megkomponált autonómiastatútumot át kell hajtani a törvényhozáson. Most éppen úgy véli, hogy egy népszavazás meghozná a kellő eredményt: ha a nép rábólint az autonómiára, akkor hajrá, lehet nyomulni, lesz autonómia és ez az ő, illetve az SZNT nevéhez fűződik majd. Csakhogy pillanatnyilag Romániában a törvények nem engedélyezik az effajta népszavazást, Markó ezt próbálta elmagyarázni, nem sok sikerrel. A sajtótájékoztatón ugyanis a székelyek nagyváradi elnöke kijelentette: már pedig a népszavazásról nem mondanak le, hacsak a következő népgyűlés nem dönt másképpen. Borítékolom: a nép kéri, sőt követeli majd a népszavazást. Legalábbis az a pár ezer, akik ott vannak a helyszínen, ahol közfelkiáltással szokás dönteni. Közfelkiáltják a népszavazást, az autonómiát, és mindent amit éppen kell. Markó pedig, aki - ha valaki nem tudná - nem csak szövetségi elnök, de miniszterelnökhelyettes is, magyarázhatja hivatalosabb helyeken: a magyarok nem elszakadni, leszakadni, elszigetelődni akar nak az országtól, hanem olyan önrendelkezést szeretnének ebben a régióban, amely biztosítaná a terület egész lakossága számára a gyorsabb fejlődést, az ügyek hatékonyabb intézését, hogy mindenkinek megkönnyítené az életét, ha a Székelyföld maga intéznie az aprócseprő ügyeit. Mert az országos politikába nem lenne több beleszólásuk, mint most. Az kevésbé érthető, hogy miért lett ennyire sürgős az autonómia, miért kellene ezt már január elseje előtt megvalósítani. Az mind az SZNT, mind mások számára kiderült, hogy az Európai Unió finoman szólva is fütyül az autonómiakövetelő székelyek követeléseire, minden ez irányú beadvány vélhetően a Bizottság papírkosarában landolt. Brüszszelben úgy döntöttek, hogy Románia jövőre csatlakozik, és aki azt képzelte, hogy a ta ggá válás feltételeként tudják meghatározni az SZNT követelését, az most már beláthatja, hogy tévedett. Az EU nagyjai számára a kormányok, kormánypártok szava a mérvadó. Tévedés ne essék, az Unió nem azért próbálja Slotát megfékezni, mert a felvidéki magya rokkal packázott, hanem azért, mert megsértett egy másik uniós államot, Magyarországot. Ami az országok között történik, az uniós ügy, ami ezeken belül - az belügy. Az autonómia is belügy. Törvényt, alkotmányt kell módosítani ahhoz is, hogy a nép megszava zza az autonómiát. És mi történik, ha nem szavazza meg? Erre gondolni sem jó. Tény, hogy pillanatnyilag az országban választási kampány folyik, és nincs az a román politikai erő, aki felvállalná az autonómiát. Még a kulturális autonómiát sem, ami szerepe l a kormányprogramban, nemhogy a területit. Persze, hogy nem volna rossz elérni a három szintű önrendelkezést. Azonban a tények makacs dolgok, és még közfelkiáltással sem lehet tenni ellenük. Valamit mégis elért Csapó I. József: Markó Béla szövetségi elnö k, azzal, hogy leült vele tárgyalni, legitimizálta az SZNTt és annak elnökét. vissza Nyílt levél uniós tisztségviselőknek Népszava 2006. október 27. Kuncze Gábor arra kérte az Európai Néppárt elnökét, hogy vesse latba befolyását Orbán Viktornál, hogy a Fidesz elnöke térjen vissza az Országgyűlésbe és ott bírálja a kormányt és a miniszterelnököt. Az SZDSZ elnöke Wilfried
