Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-27
19 Együtt "ráznák fel" az Európai Uniót - Románmagyar gazdasági megállapodás és közös ipari kamara Bukarestben Új Magyar Szó 2006. október 27. Szerző: Mihály László Az új tagországoknak van egy olyan feladata, hogy rázzák föl az EUt, hozzanak új lendületet; ezt leghatékonyabban együtt tehetjük meg - fogalmazta meg közös feladataikat tegnap délben Bukarestben Kóka János magyar gazdasági miniszter, aki az energiáról, a sz állításról, az információtechnológiáról, valamint a kis- és nagyvállalkozásokról í rt alá kétoldalú megállapodást román kollégájával Codrut Seressel, egyúttal előkészítve a három hét múlva Budapesten rendezendő idei közös románmagyar kormányülést. A romániai Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium vezetője szerint miután Románia is az uniós térség részévé válik, 2009ig a kétoldalú áruforgalom kétszeresére bővül majd, meghaladva a 4 milliárd eurót, sőt a jelenleg már az 500 millió eurót megközelítő romániai magyar tőkebefektetések értéke is kétszeresére nő. E folyamat ösztönzése érdekéb en javasolta bukaresti tárgyalásán a magyar tárcavezető, hozzanak létre egy közös románmagyar tőkealapot, amely a kis- és középvállalkozásoknak nyújtana segítséget. A kétoldalú kapcsolatokban a vállalkozóknak szánt szerep jelentőségét igazolja az is, hogy a Bukarestben tartózkodó Kóka János, három román kormánytag társaságában tegnap részt vett a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamara bukaresti fiókjának avatóünnepségén is. Az energiáról, a szállításról, az információtechnológiáról, valamint a kis- és nagyvállalkozásokról írt alá kétoldalú megállapodást tegnap délben Codrut Seres román és Kóka János magyar gazdasági miniszter. A három hét múlva megrendezendő közös budapesti kormányülésen ehhez kapcsolódva ugyanakkor megvitatják az energia- és a szállítási hálózat összekapcsolását is. Codrut Seres román gazdasági miniszter szerint 2008ra máris elkészül a Békéscsaba és Nagyvárad között húzódó, 400 kVos áramvezeték, és az AradSzeged közötti gázvezeték kiépítésében is jelentős előrelépés lesz ta pasztalható. "Románia uniós csatlakozása újabb románmagyar tárgyalási alapokat jelent a két ország közötti gazdasági együttműködéshez. Gyakorlatilag január elsejétől ugyanahhoz az európai térséghez fogunk tartozni, a kereskedelmi forgalom tovább növekszik , és ha 2006ban a két ország közötti, több mint 2 milliárd eurós kereskedelmi forgalomról beszélünk, az elkövetkező két évben megduplázzuk ezt az értéket" - hangsúlyozta Seres. Értékelése szerint a két ország cégei között egyre jobb az együttműködés, és h atékonynak bizonyulnak a kétoldalú találkozók és információcserék is. Kóka János magyar tárcavezető ígérete szerint Magyarország ugyanúgy fogja segíteni Romániát az integráció során, mint ahogy tette azt a csatlakozási tárgyalások idején is. "Az új tagors zágoknak van egy olyan feladata, hogy rázzák föl az EUt, hozzanak új lendületet. Ezt leghatékonyabban együtt tehetjük meg" - állította Kóka. Magyarország az EUn kívül Romániával bonyolítja le a legmagasabb értékű áruforgalmát, a magyar cégek pedig közel félmilliárd eurónyi tőkét fektettek be nálunk. Ez várhatóan két éven belül megduplázódik. "Kössük össze a villamos- és földgázhálózatunkat, biztonságosabbá téve ezzel országunk energiaellátását, kössük össze az úthálózatunkat, építsük ki azokat az autópál yákat, amelyek nemzetközi logisztikai kapcsolatokat teremthetnek Kelet és Nyugat között. Harmadrészt kössük össze az érdekeink mentén a vállalkozóinkat, hogy még több forgalmat bonyolíthassanak le egymással, még több embert foglalkoztathassanak, még több t őkét vonhassanak be" - foglalta össze közös terveiket a magyar tárcavezető. Ez utóbbi cél érdekében egyébként a vállalkozók támogatásáért a magyar fél egy közös románmagyar tőkealap létrehozását javasolja, amelyhez Magyarország kész egymilliárd forintot hozzáadni. Kóka ugyanakkor hozzátette, a két ország közötti kapcsolatban Magyarország szempontjából "a gazdasági jelentőségen messze túlmutató politikaitársadalmi jelentősége van". Az erdélyi magyarság érdekeit a két ország békés együttműködő kapcsolata, a felgyorsítandó infrastrukturális és gazdasági fejlesztések szolgálják leginkább.
